Borúsan indult a tavalyi év a hazai pékipar számára, az ágazat szereplői azonban sikerrel vették az akadályokat. A 2022. évi extrém energiaár robbanás, az egyéb inputok meredek áremelkedése - a gabonától a segédanyagokig -, a bérköltségek megugrása, valamint a hazai és globális gazdasági nehézségek, világpolitikai feszültségek és az ukrajnai háború miatt nehéz helyzetbe kerültek a kis- és nagyvállalatok. Míg a múlt év elején a szakma arra számított, hogy a kisebb vállalkozásoknak akár az egyharmada felhagyhat a tevékenységével, szerencsére nem így történt. A vállalkozásoknak a költséghatékonyságuk drasztikus javításával - a termelésszervezés, technológia, logisztika, energiagazdálkodás ésszerűsítésével, adott esetben műszaki fejlesztéssel - sikerült talpon maradniuk. Ebben a folyamatban nagy szerepet játszott a kormányzat által biztosított energiaár-támogatás is - írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A helyzet súlyosságát a kiskereskedők is érzékelték, így az átadási árakban többnyire sikerült érvényesíteni a megugrott önköltséget. Az elmúlt időszakban egyre több kereskedő számára vált nyilvánvalóvá, hogy fontos a beszállítók stabilitása és az átvett termékek minősége.

Ez utóbbi, vagyis a hazai péktermékek minősége folyamatosan emelkedik. A kisebb ágazati szereplők túlélésének a záloga a folyamatos termékfejlesztés és a vásárlók magas minőségű termékkel való ellátása. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Pékszövetség körképe szerint megállapítható, hogy a szakboltok kínálata a fogyasztói igényeknek megfelelően folyamatosan bővül. A pékségek egyre szélesebb körben használják a kovászos technológiát, a termékválasztékot pedig a fogyasztói igényekhez alakítják. Ide tartoznak a speciális igényeket kielégítő termékek - gluténmentes, csökkentett szénhidrát tartalmú pékáruk - előállítása és forgalmazása. A fogyasztók érdeklődését innovatív termékekkel igyekeznek felkelteni az ágazat szereplői.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a kenyérfogyasztás valamelyest csökkent az elmúlt években Magyarországon. Először a koronavírus-járvány, majd a háború és az európai szinten kiugróan magas infláció miatt csökkent a kenyérfogyasztás. Míg korábban évente átlagosan 72 kilogramm kenyeret és mellette 10-12 kilogramm péksüteményt fogyasztottak, mára ez évi 50-52 kilogrammra csökkent. A magas infláció hatására átalakultak a fogyasztói szokások. Míg a vásárlók korábban naponta szerezték be a friss pékárut, úgy az utóbbi időben két- három naponta vesznek sütőipari terméket. A fogyasztás szerkezetében is változás tapasztalható: a kenyerek vásárlásának aránya nőtt a péksüteményekhez képest.

A fogyasztók egyre inkább érdeklődnek az innovatív termékek iránt. Fontos lépés a fogyasztói elvárások kielégítésében az értékesítési csatornák diverzifikálása, az online értékesítés, saját szakboltok, mozgóboltok létesítése, korszerűsítése. Egyre inkább elterjednek a helyben fogyasztási lehetőségek és a választék bővítése.