2019 eleje óta az egy kilogrammos fehér kenyér ára csaknem a háromszorosára emelkedett 2023 elejére. A februárban érvényes, 984 forintos átlagár azt jelenti, hogy sok helyen már régen (és bőven) átlépte a fehér kilós kenyér ára a lélektaninak számító ezer forintot. Egy darab zsemle ára is jelentősen emelkedett, a 2019 eleji 25 forintról az átlagár idén februárra 71 forintra ugrott, ami csaknem négyszeres emelkedés.

Nem véletlen, hogy magyar malomban igen ritka esetben foglalkoznak ukrán termékkel, az olcsóbb lisztnek például megvan az a hátránya, hogy elég gyenge a minősége. Rögtön érdemes tisztázni egy félreértést: a liszt ára egy kiló kenyérnek sokkal kisebb mértékben képezi az árát, ez a költség mindössze 18 százalék körül van. Az energiaárak emelkedése viszont tényleg komoly mértékben alakította a drágulást, és ott volt még a munkabér, szállításai költségek, anyagköltség, ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy ekkora mértékben dráguljanak a pékáruk

- mondta Raskó György a Pénzcentrumnak. Arra is kitért, hogy az árcsökkenésnek mindettől függetlenül is be kellett következnie, ugyanis a brutálisan elszállt árak miatt a magyarok egyre nagyobb mértékben mondtak le a pékáruról.

A kényelmi termékek, illetve a péksütemények esetében akár nyolcvan százalékos emelkedést is tapasztalhattunk. A drágulás más országokban, például Ausztriában is megvolt, csakhogy a magyar bérek az osztrák szinthez képest 40%-al vannak lejjebb, tehát nem tudjuk kifizetni. Márpedig észrevehető lett az a tendencia, hogy egyre kevésbé vásárolják meg ezeket a termékeket, ha nincs rá elég pénz. Az árcsökkenés máris elkezdődött, mert a pékeknek ez mindenképp kellett a túléléshez - nem várhatták meg, míg még jobban visszaesik a kereslet.

Azon pékek és pékségek esetében, ahol kedvező energiaszerződése köttetett a szolgáltatóval, és már csökkent is az energiaköltség, valóban tudtak mérsékelni az áraikon. Ez azonban nincs mindenhol így: akiknek olyan a szerződésük, hogy még hónapokig a magasabban fixált energiaárat kell fizetniük, akár hónapokig nem tehetik ezt meg. Nyilván segít az olcsó búza és liszt érkezése, csakhogy nem mindenki akar olyan kenyeret venni, ami ukrán lisztből készült, akár részben is

- mondta Neubauer Katalin a lapnak.