Legyen Ön is Extra Early Bird | Agrárszektor 2025 konferencia
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, az év egyik legrangosabb agrárszakmai eseményére.
A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
A Tudatos Vásárlók friss összefoglalója szerint a boltok polcain egyre több „kovászos” kenyér jelenik meg, ám a megengedő élelmiszerkönyvi definíció miatt ezek nagy része valójában gyorsított, élesztővel vagy starterkultúrával készült ipari termék. A valódi kovász ezzel szemben csak lisztből és vízből, 12-24 órás érleléssel készül, ami jobb ízt, hosszabb eltarthatóságot és könnyebb emészthetőséget ad - írják közleményükben.
A szabályozás hiánya szabad kezet ad a tömegtermelőknek, akik a „kovászos” név népszerűségét kihasználva jogszerűen árulják a gyorsított kenyereket. Bár formálisan nem átverésről van szó, a fogyasztók megtévesztése mégis megtörténik, hiszen az ipari és a kézműves kenyerek keverednek a piacon, és az apró betűs címkéből nehéz kiszűrni a különbséget
- mutat rá a problémára Udvarnoki Tünde, a Tudatos Vásárlók fenntarthatósági szakértője.
Mit nézzünk a címkén?
A Tudatos Vásárlók Egyesületének célja, hogy rendet tegyen a „kovászos” feliratok dzsungelében, és segítse a vásárlókat a valódi, természetes kovásszal készült kenyerek felismerésében. Ezért azt javasolják, hogy vásárláskor a következőkre figyeljünk:
- Legyen rövid az összetevők listája: liszt, víz, só (+ magok). Ha van benne élesztő, starterkultúra, kovászpor, állományjavító, savanyító, enzimek stb., akkor tedd vissza a polcra.
- Reális ár: ha egy kovászos kenyér ára megegyezik a hagyományos kenyerek árával, az mindenképp gyanús. A valódi kovászos kenyérhez minőségi alapanyagok és hosszabb kelesztési idő kell, ezért drágább lesz, mint az ipari kenyér.
- Kenyerünket vásároljuk kézműves pékségből vagy, ha sütésre adjuk a fejünket, az ősgabonát közvetlenül magyar termelőktől szerezzük be.
A kovászon túl az sem mindegy, hogy milyen lisztből készül a kenyér. Az ősgabonák, így például az alakor és a tönke méltatlanul a háttérbe szorultak az idők során, pedig az egészségünknek és a bolygónak is jót tenne, ha inkább belőlük sütnénk kenyeret. Évezredek óta velünk vannak, ellenállóak a környezeti hatásokkal szemben és beltartalmi értékük, egészségi hatásuk is kimagasló.
