A kutatók egy új mutatót, az úgynevezett súlyos vízhiány-indexet (Severe Water Scarcity, SWS) dolgozták ki, amely azt méri, hogy a globális szántóterületek mekkora hányadát sújtja aszály azokban a hónapokban, amikor a növények a legérzékenyebbek a vízhiányra. A megközelítés lényege, hogy nem az egyedi, helyi aszályokat vizsgálja, hanem azt a folyamatot, amikor egyszerre vagy gyors egymás után több fontos termővidéket is érint a szárazság. Ezek az összetett aszályesemények a melegedő éghajlat miatt várhatóan egyre gyakrabban fordulnak majd elő.

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása szerint a búza e tekintetben élesen elkülönül a többi gabonafélétől. A vízhiány és az árak közötti összefüggés a búzánál jóval erősebbnek bizonyult, mint a kukoricánál, míg a rizs esetében egyáltalán nem mutattak ki hasonló kapcsolatot.

A történeti adatok alapján a világ búzatermő területeinek átlagosan mintegy 5 százalékát sújtotta súlyos vízhiány évente, ám ez az arány az éghajlatváltozással párhuzamosan folyamatosan nőtt. A különösen száraz években – mint például 2000-ben, 2010-ben, 2012-ben vagy 2020-ban – az érintett területek aránya meghaladta a 15 százalékot. A kutatók klímamodellek segítségével vizsgálták a jövőbeli kilátásokat, amelyek szerint mintegy 2 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén a búza átlagára tonnánként körülbelül 273 dollárra, míg 3 fokos melegedésnél 364 dollárra emelkedhet. Utóbbi érték nagyjából a háromszorosa a 2010-ben mért, inflációval korrigált világpiaci árnak.

A kérdéssel korábban az Alapvetés podcast is foglalkozott:

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a búza árát természetesen egyéb tényezők is alakítják, így az energia- és műtrágyaköltségek, a gabonatartalékok nagysága, a kereskedelempolitika, valamint a geopolitikai konfliktusok egyaránt fontos szerepet játszanak. A tanulmány mindenesetre egy olyan éghajlati tényezőt azonosított, amelyet eddig nehéz volt számszerűsíteni, ám már most kimutathatóan komoly hatást gyakorol a világpiacra.

A búza a világ egyik legfontosabb élelmiszernövénye, amely milliárdok számára jelent alapvető táplálékot.

A kutatók ezért azt javasolják, hogy az élelmezésbiztonsági előrejelzések ne csupán a terméshozamok fokozatos változásával számoljanak, hanem vegyék figyelembe a több kulcsfontosságú termőrégiót egyidejűleg vagy rövid időn belül sújtó, ismétlődő aszályhullámokat is.