Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
Dr. Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója beszédében elmondta, hogy a 2025-ös év újfent bebizonyította, hogy a mezőgazdaságnak számos kihívással kell megküzdenie. Ezek részben jogi változások, és az ennek való megfelelés, részben a klimatikus változásoknak való megfelelés, részben pedig gazdasági kihívások. A KITE Zrt.-nél viszont már lassan egy évtizede azon dolgoznak, hogy valóban fenntartható legyen a gazdálkodás mind ökológiai, mind jogi, mind társadalmi szempontból. Mint fogalmazott,
minden szántóföldi növénytermesztésnek az alapja a föld, és az alapművelés az, ami meghatározza, mit hozunk ki a végén a rendszerből. Meghatározza továbbá az is, hogy milyen talajművelést alkalmazunk, hagyományost vagy az úgynevezett kontrollált művelőnyomos gazdálkodást (CTF), hiszen nem mindegy, hogy mekkora a művelés által okozott taposási kár és a talajdegradáció.
A szakember elmondta, hogy a hagyományos művelés esetén a betakarításig a területnek körülbelül 84%-át tapossuk össze, és sajnos az első taposás okozza a talajtömörödés 80%-át. Ezzel szemben a CTF-gazdálkodással, a 6 méteres művelőnyomos gazdálkodással már csak 38%-os a taposás, míg 9 méteres művelőnyomos gazdálkodással pedig mindössze 17%-os. Ezekben a már tesztelés alatt álló művelési rendszerekben az alapműveléstől a betakarításig egy kijelölt nyomvonalon közlekednek a gépkapcsolatok, és minden egyes gépkapcsolat azonos nyomtávra és egységes (vagy annak egész számú többszörösével megegyező) munkaszélességre van beállítva.
Ezek a géprendszerek egyébként már rendelkezésre is állnak. Ez a művelési mód a taposás csökkentésén túl, kombinálva a differenciált inputanyag-kijuttatással, az ökonómiai hatékonyság javítását eredményezi – tette hozzá Dr. Szabó Levente.
Alkatrészpiac: nem a felhalmozott raktárkészletek termelik a profitot
Dr. Szabó Emese, a KITE Zrt. innovációs főigazgató-helyettese kérdésünkre elmondta, hogy a KITE a fennállása óta, tehát már több mint 50 éve foglalkozik fejlesztéssel, műszaki megoldások adaptálásával. Ennek során rendre megjelentek a fenntarthatósághoz kapcsolódó fejlesztések is, melyek gyakorlatba történő bevezetése sokszor nem egyszerű feladat. Példaként említette a dombvidéki vízrendezés, talajvédelem kérdéskörét. A rétegvonalas művelést a KITE a 2015-ös évben (az ENSZ által kijelölt „Talaj éve”) mutatta meg először a gazdálkodóknak, de a meghonosodására csaknem egy évtizedet kellett várnunk, amit nagyban segített a jogszabályi környezet megváltozása.
A szakember beszélt arról is, hogy a gazdasági és klimatikus kihívások mellett az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kapnak a jogi-politikai elvárások is: a Közös Agrárpolitikán belül elérhető Agro-ökológiai Program (AÖP) például egy területalapú támogatás, amihez azonban fenntarthatósági, „zöld” elvárások is társulnak. Dr. Szabó Emese szerint ugyanakkor ez a mostani környezet elősegíti azt, hogy az eddig megalkotott fenntartható megoldásokat és eszközöket egy rendszerré építve adják át a termelőknek.
Ennek része a talajművelés, a géprendszerek összehangolása és a tudatos tervezés. A CTF valójában olyan kontrollált gazdálkodást jelent, ahol meghatározok egy pontot, hogy hova akarok eljutni a géprendszeremmel, és a jövőben minden beruházásomat annak érdekében fogom megtenni, hogy a végére minden gép és gépkapcsolat összehangoltan közlekedjen a táblákon és ne taposson annyit
– mondta el a szakember.
A cégcsoport innovációs főigazgató-helyettese elmondta, hogy ezenfelül fontos a megfelelő hibridválasztás, a tőszámok meghatározása és a precíziós beavatkozások is. Dr. Szabó Emese aláhúzta, hogy ha azt szeretnénk elérni, hogy a termelők áttérjenek valamilyen talajkímélő művelésre, akkor teljes, komplex technológiát kell nekik adni. Nem lehet őket kétségek között hagyni, hogy meg tudják-e majd oldani a gyomproblémát, vagy tudnak-e majd védekezni a kártevők ellen. A szaktanácsadási rendszer az elmúlt években kiegészült öntözési döntéstámogatással is, ami szintén hozzájárul a gazdasági és környezeti fenntarthatósághoz. Tehát ez a Fenntartható Termelési Rendszer (FTR) a teljes agrotechnológiát lefedi.
A szakember azt is elmondta, hogy a kontrollált művelőnyomos gazdálkodás nem újdonság, az USA-ban, Ausztráliában és Brazíliában már használják. Magyarországon először azonban a KITE Zrt. mutatta be így egyben, pedig a taposás és a talaj tömörödése az egyik legjelentősebb talajdegradációs probléma, nemcsak hazai, de uniós szinten is. Ráadásul, amit megtömörítettünk, azt újra fel kell majd törni, ami tovább rontja a talajok állapotát. Erre lehet megoldás a CTF, hiszen ennek során megpróbáljuk a lehető legkevesebb területet taposni a táblán, azért, mert kontrolláltan, előre meghatározott nyomvonalon közlekedünk és a munkagépek, erőgépek nyomtávját összehangoljuk.
A rendezvényen szintén kiemelt szerepet kaptak a döntéstámogató rendszerek, amelyek az öntözésben is nagy segítséget jelenthetnek a termelőknek. Dr. Szabó Emese ezzel kapcsolatban elmondta, hogy amikor valaki eldönti, hogy öntözni akar és el is indít egy beruházást, az még önmagában nem jelenti azt, hogy ezután jövedelmezően is fog termelni. Az öntözésnek is van egy költsége, amit szintén ki kell termelni.
Ennek érdekében szokták javasolni a szenzoros méréseket és a termőhely ismeretét, ugyanis ezek nélkül könnyen veszteséges lehet a termelés. Ha viszont a szenzort olyan helyre telepíti a szakember, ahol reprezentálja a tábla viszonyait, akkor lesz kellő pontosságú bemeneti adat a döntéstámogató rendszernek. Mint mondta,
ez meg tudja mondani nekünk, hogy egy adott talajnedvesség, amit most éppen mérünk a táblán, az a növény szempontjából mit jelent az adott fenológiában. Meg tudja mutatni, hogy mi az a vízmennyiség, amit a talaj még be tud fogadni, mert ez sem teljesen mindegy, amikor öntözésről beszélünk. Nem öntözhetjük túl a táblánkat, hiszen az megint talajdegradációs problémákhoz vezetne.
A döntéstámogató rendszer kiszámolja a termelőnek, hogy a kérdéses növény az adott környezeti körülmények között és fenológiában mennyi vizet párologtat el. Ezzel az információval már vízmérleget lehet számolni. A szakember rámutatott, ez nem azért fontos, hogy tudja az ember, hogy épp most mi van a talajban, hanem azért, hogy lássa, mi várható a következő napokban.
Hiszen a mai napra vonatkozó öntözési döntést nem ma hozom meg, hanem mindig pár napra előre kell terveznem. Különösen akkor, amikor több kultúrát is öntözök, több táblán. Tehát ehhez segít hozzá az öntözési döntéstámogató rendszer, hogy egy objektív döntést tudjon hozni a termelő, és különösen ne az alapján öntözzön, amit éppen most már lát a növényállományon, mert az már nagyon késő, amikor a növényen látom a problémát
– emelte ki Dr. Szabó Emese.
Az öntözési döntéstámogatás a differenciált öntözővíz-kijuttatással együtt nagymértékben meg tudja emelni az egy mm öntözővízzel megtermelt termés mennyiségét, tehát a termelékenységet. A KITE Zrt. által 2025-ben Nádudvaron elvégzett kísérletben az öntözési döntéstámogatás és az intenzív KITE technológia segítségével sikerült hektáronként 16,5 tonnás kukoricatermést is elérni. Vagyis ezzel a technológiával évjárattól függetlenül is magas hozamokat és jövedelmet lehet elérni.
