Mint azt Hupuczi Júlia, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának főiskolai docense a rendezvény keszthelyi állomásán elmondta, a vizsgált területen egy löszös alapkőzeten kialakult barna erdőtalajt lehetett megfigyelni, a területet azonban hosszú időn át káros túlművelés érte, aminek következtében a felső 30 cm vastag réteg már csak szerkezetét vesztett porból áll.  

A talaj humusztartalma is rendkívül alacsony, ami jelentősen rontja a talajtulajdonságokat, különösen a víz beszivárgását, továbbá hozzájárul az erózió fokozódásához. Az is kiderült, hogy 10 cm mélységben le nem bomlott, több éves kukoricacsutkák vannak, amelyek arra utalnak, hogy nemcsak fizikai, hanem biológiai problémák is fennállnak a talajban.  

Bár a terület eredeti adottságai jó termőtalaj kialakulására is alkalmasak lennének, komoly változtatásokra van szükség a gazdálkodási gyakorlatban. Mint azt Hupuczi Júlia a rendezvényen kiemelte, a morzsaképződés és a megfelelő porozitás visszaállításához például nélkülözhetetlen a talajélet élénkítése, a szerves anyag pótlása, valamint a felszín védelme.  

A szerkezetképződés és a pórusok megtartása érdekében pedig fontos a változatos, hosszan jelenlévő gyökérállomány, melyet takarónövények termesztésbe illesztésével lehet biztosítani. Ez a vegyes növényállomány megvédi és javítja a talajt a korán lekerülő kultúra és az azt követő tavaszi vetés között. 

A Csongrád térségében vizsgált talajszelvény ehhez képest egészen más típusú talajtípus jellegzetességeit mutatta, ott ugyanis egy magas agyagtartalmú, erősen vízhatás alatt álló réti talajt elemeztek. Hupuczi Júlia ennek kapcsán felhívta a figyelmet a kötött talajok egyik fő problémájára, a magas duzzadó és zsugorodó képességre, amely az 1 méternél mélyebbre nyúló repedésekből volt jól látható. A repedések aljában a felszínről lehullott elporosodott feltalaj és szalma is megtalálható volt.  

A jellemző szántási mélységben pedig az évtizedekkel korábbi helytelen meszezési gyakorlat következményei is megmutatkoztak: a leforgatott mészanyag nem hasznosult, fehér rögök formájában konzerválódott a talajban. Hupuczi Júlia hangsúlyozta, hogy a megfelelő kémhatás elérése és a növények egészsége érdekében valóban fontos a mészpótlás, ám ilyen kötött talaj esetén könnyen oldódó mészformát érdemes alkalmazni. 

Az agyagos talaj zsugorodó képessége nehezen kezelhető, azonban a magasra vágott tarló, a tarlóhántás elkerülése, a szerves anyag pótlása, valamint a takarónövények alkalmazása mind javítják a talajtulajdonságokat. 

Horsch Avatar 9.25 SD vetőgép élesben – hatékony vetéstechnika minden talajon 

Barabás Zsolt a Horsch gyártó képviseletében az eseményen egy Avatar 9.25 SD vetőgépet mutatott be, a középpontban pedig a csökkentett talajművelés és az ehhez kapcsolódó vetéstechnika állt. A bemutató nyílt terepen, szántóföldi körülmények között zajlott, ahol külön hangsúlyt kapott a talajművelés fontossága – különösen az, hogy hogyan lehet a talajt úgy művelni, hogy a nedvességet megőrizzük. A csökkentett talajművelésre itt lehetőségként, nem pedig kényszerű kompromisszumként tekintettek. 

Mivel Keszthelyen lazább talajkörülmények voltak, a direktvetésre alkalmas gép kisebb csoroszlyanyomással is hatékonyan dolgozott. A bemutatott gép ráadásul nemcsak direktvetésre, hanem művelt talajba és mulcstechnológiás vetésre is alkalmas. 

Csongrádon ezzel szemben keményebb, kötöttebb talaj fogadta a résztvevőket, ami teljesen más gépbeállítást igényelt. Mindkét helyszínen elvégezték előtte a tarlóhántást, azonban Csongrádon a kiszáradt, rögösebb talaj miatt nagyobb csoroszlyanyomásra volt szükség. Ennek ellenére a vetőgép mindkét környezetben precízen lehelyezte a magot, és megfelelően zárta vissza a barázdát. 

A bemutatott gép további érdekessége, hogy 25 cm-es sortávval dolgozik – szemben a hagyományos 12,5 vagy 15 cm-rel –, amihez csökkentett magnorma társul. Ez a 30–40%-os vetőmagnorma-csökkentés a sorok közötti nagyobb távolság miatt szükséges, de a hazai, 3–4 évre visszanyúló kísérletek tapasztalatai szerint ezzel a módszerrel a terméshozam gyakorlatilag megegyezett a hagyományos vetés eredményeivel. 

A helyszíneken lehetőség nyílt a termelőkkel való beszélgetésre is. A résztvevők megvizsgálták a vetés minőségét: kikaparták a barázdát és ellenőrizték a visszazárás pontosságát. 

Egészséges talaj, biztosabb termés – miért fontos  a talajok javítása? 

A növény ott érzi jól magát, és ott lehetséges a gazdaságos termelés, ahol a talaj is egészséges  

– hangsúlyozta előadásában Berecz Sándor, a Calmit Agrar szakértője. Az első lépés ehhez, hogy megismerjük a talajainkat. Ennek alapja a talajvizsgálati jegyzőkönyv, amelyet azonban sokan egyszerűen eltesznek a fiókba, anélkül, hogy alaposan átnéznék. Pedig a vizsgálati eredmények pontosan rámutatnak a talajproblémákra és azok lehetséges megoldásaira. Ezekből következtethetünk arra, mire van szüksége a talajnak, és hogyan tehetjük újra termékennyé.  

Mint az előadásban elhangzott, a jó talaj titka az egyensúly. A talaj szerkezete – legyen az lazább vagy tömör, vízáteresztő vagy vízzáró – nagymértékben függ a kalcium (Ca), magnézium (Mg) és nátrium (Na) arányától. Ha a kalciumszint alacsony, a talaj hajlamos a tömörödésre, nem vezeti le gyorsan a csapadék- vagy öntözővizet, így nagy a párolgási veszteség. Ennek következtében a növények fejlődése is visszafogottabb, a termés mennyisége pedig kisebb lesz. Ugyanakkor a túl magas nátrium- vagy magnéziumtartalom is problémát okozhat. A megoldás ilyenkor: több kalciumot kell a talajba juttatni, hiszen egyedül a kalcium képes a talajszerkezetet optimálisan javítani, ha a megfelelő arányban pótoljuk.  

Mint a szakember hangsúlyozta, a talajvizsgálati jegyzőkönyv elemzése után a Calmit Agrar szakemberei pontos dózisajánlást adnak a megfelelő talajjavító anyagokra. Fontos tudni azt is, hogy a kén segíti a nitrogén felszívódását. Ha kevés a kén a talajban, a drága nitrogénműtrágya is csak részben hasznosul. Általában 4 kg/ha kén szükséges ahhoz, hogy 10 kg/ha nitrogént a növények fel tudjanak venni. Ha a talajvizsgálat 20 mg/kg alatti kéntartalmat mutat, érdemes gipszet használni, amely a kén mellett kalciumot is tartalmaz. 

A Calmit Agrar szaktanácsadása a termelőknek nemcsak a talajvizsgálati jegyzőkönyv értelmezésében segít: közösen átbeszélik az aktuális talajállapotot és az abból beazonosítható talajproblémákat valamint azok vetületeit is. Ilyen vetület lehet például, hogy miért tömörödik és szárad ki gyorsan a talaj, miért limitált a talaj termékenysége és tápanyag-szolgáltató képessége, vagy forgatásos, vagy forgatás nélküli művelést alkalmazzon-e a gazda, miért fontos, hogy ne legyen nátrium az öntözővízben,  milyen vetésforgót érdemes használni, vagy milyen előnyei lehetnek a takaró- és zöldítőnövényeknek. Ezek alapján személyre szabott, a gazdaság adottságaihoz és technológiai szintjéhez igazított megoldásokat kínálnak. 

Zárásként Berecz Sándor arra hívta fel a figyelmet, mit kockáztatunk, ha nem gondoskodunk a megfelelő kalcium- és kénpótlásról. A laza, aprómorzsás talajszerkezet biztosítja az optimális tápanyagfelvételt és az intenzív gyökérfejlődést. A talaj tápanyag-szolgáltató képességének helyreállításával kevesebb műtrágyára lesz szükség, így a termelés olcsóbbá válik. A hatékony vízlevezetésnek köszönhetően a száraz nyarak idején is marad nedvesség a talajban, ami lehetővé teszi a folyamatos, rugalmas terméspotenciált – ez pedig a hektikus terményárak mellett is biztosabb hasznot jelent. 

A kiásott talajszelvények általános elemzése után Varga Sándor, a Phylazonit szakmai vezetője a szelvények mikrobiológiai elemzését ismertette. Mint kiemelte, a talajélet a talaj egészségének alapvető meghatározója, ám a talajfizika, a talajkémia és a talajbiológia hármasából mégis e területtel foglalkozunk legkevésbé. Meglátása szerint ennek oka lehet, hogy viszonylag kevesebb megfelelő eszközünk van a biológiai aktivitás mérésére és az egzakt értékelésre. 

A szelvények előzetes DNS metagenom szekvenálással elvégzett vizsgálatának eredménye alapján a hasznos mikroorganizmusok (nitrogénkötők, nitrifikálók, szerves anyag lebontók stb.) ismertetése is megtörtént, majd a szakember bemutatta a területen előforduló káros mikroszervezeteket is. A laborvizsgálatok és a genetikai vizsgálatok eredménye, valamint a földigiliszták száma alapján alapvetően mindkét helyszínen (de a keszthelyi szelvény esetében különösen) alacsonyabb szintű biológiai aktivitásra tudtak következtetni a szakemberek. 

A délután folyamán mindkét helyszínen szakmai előadások következtek, ahol speciális, a növények védelmét szolgáló lombtrágyakezelésekről, talajvizsgálati eredményekről, a mészpótlás lehetőségeiről, és a mikrobiológiai megoldások integrált technológiákba ültetéséről is szó esett.