A cél az, hogy talajaink legkésőbb 2050-ig egészséges állapotba kerüljenek. Az ennek eléréséhez szükséges legfontosabb célok között szerepel, hogy feltérképezésre kerüljenek a szennyezett, illetve potenciálisan szennyezett területek, lehetőleg csökkenjen a földkivonások, beépítések általi területigénybevétel – zöldmezős beruházások lehetőségek szerinti visszaszorítása -, valamint iránymutatások fogalmazódjanak meg a talajok fenntartható kezelésére - írja a NAK.

Miért fontos ez?

• A talaj az élelmiszerek 95%-ának alapja.
• A talajok 60-70 %-a nincs jó állapotban az EU-ban, és a kutatások szerint az arány tovább romlik.
• A talajvédelem határon átívelő probléma, közös fellépést igényel. 

Ez a kezdeményezés régóta várt lépés a talajromlás-talajfogyás megállításában, amely alapvető a jövőbeli élelmiszer-biztonság, a vízminőség, a biológiai sokféleség, a klímaváltozásban betöltött szerep szempontjából, hangsúlyozva a talaj szerepét, mint csupán feltételesen megújulni képes, véges erőforrás védelmét. Fentieken túl az egészséges talajok elengedhetetlenek a klímasemlegességi célok eléréséhez, továbbá hozzájárulnak az elsivatagosodás és a talajromlás megállításához, egyszersmind pedig a biológiai sokféleség és az emberi egészség megőrzéséhez is.

Az irányelv szerint elsődleges feladat az uniós és nemzeti szintű monitoringrendszer méréseinek harmonizációja, a mintavételezési módszertan kidolgozása, a gazdálkodók széles körű támogatása, képzése, célzott rekultivációs és talajregeneráló programok indítása, valamint a stabil (gazdálkodói és kutatási) finanszírozási háttér és intézményi kapacitás biztosítása. Szükség van a talajegészség javítás, mint célkitűzés melletti hosszú távú elköteleződésre. Ha ezek a feltételek teljesülnek, részleges, regionális szinten már 10–15 éven belül is érzékelhető javulás érhető el egyes szakértők véleménye szerint. Az irányelvben meghatározott célok elérése érdekében a tagállamoknak legkésőbb 2028. december 17-ig hatályba kell léptetniük a közigazgatási rendelkezéseiket, jogszabályaikat.