Csengődi Péter, a Corteva Agriscience értékesítési vezetője kiemelte: a fenntarthatóság a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdáknak egyre többet kell elérniük kevesebb inputanyag felhasználásával. Ennek központi eleme a vetőmag minősége – a genetikai potenciál már adott, de a termesztési körülményekhez igazított vetésidő és alkalmazkodóképesség még fejlesztésre szorul. A növényvédelem terén pedig egyértelmű a trend: a mesterségesből megyünk a természetes irányába.A szakember szerint a termelők csak akkor tudnak sikeresen átállni korszerű technológiákra, ha nem hagyják figyelmen kívül a kutatásokban rejlő tudást és az üzleti szempontokat sem.
Rengeteg potenciál van a magyar termelőkben – egy kicsit üzletemberként kell gondolkodniuk, meg kell találniuk a legjobb megoldást a saját gazdaságukhoz.
Patyi Roland, az Altoterra Kft. ügyvezetője a talajállapot romlására hívta fel a figyelmet. Egy kutatási adat szerint a világ talajainak széntartalmát már 60-65 százalékban elveszítettük – ha a tendencia nem változik, 2050-re az egészet elveszíthetjük. Az ipari forradalomtól kezdve a mezőgazdaság gyakorlata fokozatosan rombolta a talaj humusztartalmát és mikrobiális egyensúlyát. Ennek visszaállításához egy átfogó, rendszerszintű beavatkozásra van szükség, amely képes visszaállítani a talaj vízmegtartó és pufferkapacitását. Úgy véli, hogy a fenntarthatóságot csak akkor lehet összeegyeztetni a versenyképességgel, ha a gazdák az alapoktól kezdik újraértékelni a gazdálkodás logikáját.
Én azt tapasztalom, hogy a jelenlegi tudás már nem megfelelő. Ez az időjárás és klímaváltozás már nem szélsőség, ez lett a norma
– fogalmazott.
Szalkai Gábor, a Bayer Hungária közkapcsolati és fenntarthatósági vezetője az agrárinnovációk hazai elmaradására hívta fel a figyelmet. Míg az új technológiák elsőként Amerikában vagy Kínában jelennek meg, idehaza a szabályozások gyakran inkább akadályozzák a fejlődést. Szalkai szerint szemléletváltásra van szükség.
A tiltás helyett az ösztönzés kéne a döntéshozóktól, mert nem a tiltás lesz a megoldás.
A szakértő szerint a fenntarthatósági célokat és a gazdasági kényszereket egyszerre kell figyelembe venni. Ebben kulcsszerepe lehet a digitalizációnak, a precíziós mezőgazdaságnak és az egyszerűsített támogatási rendszernek is. A környezeti és gazdasági fenntarthatóság ugyanis kéz a kézben jár – csak a technológia és a szabályozás közös fejlődése viheti előre az ágazatot.
Takács Attila, a Hechta Kft. ügyvezetője szerint az inputanyag-gazdálkodás ma már nem választás kérdése, hanem kényszer. Egyrészt az Európai Unió fenntarthatósági irányelvei, másrészt a gazdák szűkülő anyagi mozgástere miatt a termelők kénytelenek alkalmazkodni. Tapasztalata szerint a termelők már felismerik, hogy a különböző termőhelyi és időjárási kihívásokra külön technológiai megoldásokat kell alkalmazniuk – de ehhez elengedhetetlen a jövedelmezőség biztosítása.
Az éghajlatváltozás új betegségeket, új kártevőket és új kihívásokat hozott a növényvédelemben, amelyekhez a régi növényvédő szerek már nem elegendők. A gondolkodásmódváltás elkerülhetetlen.
Ez azt jelenti, hogy egy éghajlatbeli változás rengeteg technológiai változást idéz elő. A fenntarthatóság akkor fog működni, ha a szabályozás vagy a körülmények megköbetelik.
A beszélgetés közös nevezője egyértelműen az volt, hogy a fenntarthatóságot nem lehet elválasztani az innovációtól, sem a versenyképességtől. A mezőgazdasági inputanyagok – legyen szó vetőmagról, műtrágyáról vagy növényvédő szerekről – szerepe újraértelmezés alatt áll. A siker kulcsa a tudásmegosztás, a kutatás-fejlesztés támogatása és az adaptív gondolkodás.
