Átalakulhat a növénytermesztés az EU-ban: ezek a legfontosabb tudnivalók

Átalakulhat a növénytermesztés az EU-ban: ezek a legfontosabb tudnivalók

agrarszektor.hu
Az elmúlt évtizedek intenzív mezőgazdasági termelése során az ágazat szereplői a talajra leginkább, mint az élelmiszertermeléshez elengedhetetlenül szükséges környezeti közegre tekintettek és ennek megfelelően is kezelték azt. Nem ismerték fel a talaj komplex rendszerét és az életben betöltött létfontosságú szerepét. Az elmúlt időszakban azonban a figyelem középpontjába került a talaj, azt követően, hogy egyre inkább egyértelművé váltak az ok-okozati összefüggések az intenzív mezőgazdaság és a talaj minőségi és mennyiségi romlása között. Ma már egyértelmű és vitán felül áll, hogy a termőtalajok állapotának óriási szerepe van a környezeti minőség alakításában és jelentős hatással van az emberi egészségre is.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A „Talajegészség irányelv”, vagy teljes és hivatalos nevén a Talaj állapotának felügyeletéről és a talaj ellenállóképességéről szóló irányelv tervezet tárgyalása jelenleg is zajlik az Európai Unió szintjén. Az egyeztetésekben Magyarország is részt vesz a hazai szakminisztériumok és szakintézmények (például a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)) bevonásával. Az irányelv célja egy egységes és átfogó uniós talajvédelmi politika megteremtése - olvasható az Agrárkamara oldalán. Az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzései és követelményei az agrárgazdaságban témakörökkel részletesen foglalkozunk az Agrárszektor és a Portfolio közös idei évben elsőként megrendezésre kerülő AgroFuture 2024 konferencián.

Miért kell egységesen, uniós szinten fellépni és cselekedni a talajok védelme érdekében?

A talajdegradáció az EU összes országát érinti, határokra való tekintet nélkül. Az Európai Unió talajainak 60-70% százaléka már nem egészséges, a talajaink 13%-a szenved igen komoly eróziótól, amely 1.25 milliárd euró/év terményveszteséget okoz. A talajkivonások (a talajok végleges kivonása a mezőgazdasági használatból, vagy a talajok végleges beépítése, burkolása) 78%-a mezőgazdasági területen megy végbe. 7.4 millió tonna szén-dioxid veszteség történik évenként a termőföldön EU szinten, azaz elvész, elég ennek a szervesanyagtartalma. A dél- és kelet-európai talajok 25%-ánál komoly az elsivatagosodás kockázata. Ezek igen komoly tényadatok és ebben a mezőgazdaságnak is szerepe van.

A mezőgazdaság leginkább a rossz agrotechnika használatával (intenzív talajművelés, takarónövények használatának mellőzése), valamint vegyszerek és műtrágyák kijuttatásával rontja talajaink minőségét és mennyiségét (talajveszteség). A nem megfelelő talajművelési mód erózióhoz, talaj tömörödéshez, szerves anyag csökkenéshez, biodiverzitás csökkenéshez, savanyodáshoz, szikesedéshez, sivatagosodáshoz, továbbá belvízhez is vezethet. A talajdegradáció EU szinten 50 milliárd euró/év veszteséget okoz, amelybe a talajkivonás (nem mezőgazdasági célú további hasznosítása) is beletartozik. A talajszennyezés 24 milliárd euró/év.

Mit lehet tenni?

Az EU felismerve a jelentős problémát, amely részben információhiányból is adódik egy olyan koherens talajfelügyeleti keretrendszer létrehozásán dolgozik, amely valamennyi tagállamban adatokat szolgáltat a talaj egészségére vonatkozóan. Az irányelv tervezet jelenlegi változata szerint az EU talajainak legkésőbb 2050-ig egészséges állapotban kell lenniük annak érdekében, hogy ökoszisztéma szolgáltatásaikkal hozzá tudjanak járulni a környezeti, társadalmi és gazdasági igények kielégítéséhez. Az ökoszisztéma-szolgáltatás azoknak a kézzel fogható és kézzel nem fogható javaknak és szolgáltatásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek az ökológiai rendszerek természetes vagy ember által befolyásolt működése során keletkeznek, vagyis a természet által az emberek számára nyújtott adottságokat értjük alatta. A talaj a következő ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtja az emberiségnek (teljesség igénye nélkül):

  • talajképzés;
  • természetes élőhelyek biztosítása;
  • táplálékkal, természetes gyógyszerekkel, gyógynövényekkel látja el az emberiséget;
  • a víz, az ivóvíz és a talaj kialakítása, egyensúlyban tartása;
  • a növénytakaró és az agroökoszisztéma biztosítása;
  • a Föld klímájának szabályozásához is hozzájárul, ahogy a víz körforgásához is;
  • de a holt szerves anyagok és szerves hulladékok elbontása, természetes ártalmatlanítása is ide tartozik és még hosszan lehetne sorolni. 

Amennyiben megállapítást nyer a talajdegradáció az egyes paraméterek tekintetében, akkor megvizsgálják, hogy hogyan lehet fenntartható gazdálkodással vagy olyan módon megújítani a talajt (regeneráció), hogy az ökoszisztéma szolgáltató funkciójukat teljesítsék (vagyis egészségesebbek legyenek) a talajok. A tervezet fenntartható talajgazdálkodási intézkedések és gyakorlatok beazonosítására is tesz tehát javaslatot a tagállamok számára, amely során figyelembe vennék a már meglévő nemzeti és uniós szintű programokkal való összhangot. A tervezet alapelve például a fenntartható, talajmegújító (regeneratív) gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása.

Az irányelvben szerepel továbbá a talajfedés (beépítés) minimalizálása, amelynek célja, hogy a talajfedés olyan helyen valósuljon meg, ahol az az ökoszisztéma szolgáltatások legkisebb csökkenéséhez vezet. A talajfedéssel megsemmisülő ökoszisztéma szolgáltatásokat pedig kompenzálni kell majd a tervezetben foglaltak szerint. A szennyezett területek kezelésénél egy felelősségi hierarchia meghatározására tesz javaslatot a tervezet, amely meghatározza, hogy ki a felelős a potenciálisan szennyezett területek felméréséért, kockázatértékeléséért és kezeléséért.

Magyarország támogatja a tervezetet, de nem akar további adminisztrációs terheket

Általánosságban elmondható, hogy Magyarország üdvözölte a talaj állapotának felügyeletéről és a talaj ellenállóképességéről szóló irányelv tervezetet, ugyanakkor a szakminisztériumok az ülésen elmondták, hogy hazánk nem fogad el olyan intézkedéseket, nyilvántartásokat, amelyek a jelenlegi gyakorlatok mellett tovább növelik az adminisztratív terheket, vagy nincsenek arányban az eredmény hasznosságával. A NAK is fontosnak tartja ezen szempontok maximális figyelembevételét.

A NAK az irányelv hazai végrehajtása tekintetében egy már működő rendszer megújítását, finomhangolását támogatja. Ez a rendszer hazánkban a Talajinformációs és Monitoring (TIM) rendszer, amely célja a talajok minőségi változásainak, környezeti állapotának folyamatos figyelemmel kísérése. A rendszert 1991-ben dolgozták ki, az első mintavételre 1992-ben került sor, és azóta minden évben, szeptember-október környékén vesznek talajmintát a talajvédelmi felügyelők.

A TIM az ország egész területére kiterjed: művelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontok szerinti korlátozás nélkül. Magyarország területén 1236 pont került kijelölésre. A TIM megújításával - esetlegesen más már meglévő és működő rendszerekkel történő összehangolásával - teljesíthetnénk az uniós irányelv monitoring adatszolgáltatásra vonatkozó elvárásait kialakítva és csatlakozva ezzel egy uniós szintű talajmonitoring rendszerhez.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06