Egyre többen termesztenek így növényeket itthon: ebbe most megéri belevágni

Egyre többen termesztenek így növényeket itthon: ebbe most megéri belevágni

Világszerte, így Európában is nagy problémát jelent a talajok romlása: az európai talajok 60-70%-a már nem tekinthető egészségesnek. A termőtalajok minőségének romlását pedig már a magyar gazdák is megtapasztalták - mondta az Agrárszektornak Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetségének ügyvezetője. A szakember elmagyarázta, hogyan is működnek a talajbaktérium készítmények, ezeknek milyen rövid- és hosszú távú hatásai lehetnek a terméshozamokra, és hogyan illeszkednek ezek a készítmények az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájába.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

A Magyar Talajbaktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetét, ami 2020 óta Szövetségként működik, a talajok termőképességének megóvása és a talajdegradáció csökkentése céljából alapították. Mit jelent ez pontosan? Mennyire súlyos probléma Magyarországon és a világban a talajok termőképességének romlása? Mennyire van benne az ágazat szereplőinek a tudatában, és mennyire a köztudatban?

A Magyar Talajbaktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége a talajvédelem céljából jött létre, többek között a talajélet célirányos serkentésében látja a termőképesség kulcsát. Számos szakmai szervezettel konzultáltunk, sok adat áll rendelkezésünkre, ami azt mutatja, hogy nemcsak Magyarországon, hanem a világon máshol is nagy bajok vannak. Mindig azt hangsúlyozom, hogy hazánkban a termőtalajok nincsenek annyira rossz állapotban, mint Európa egyes országaiban, de 1,4 millió hektár termőterület degradáció alatt áll Magyarországon is. Úgy számolhatunk, hogy 7,2 millió termőföldünk van, ebből 5,4 millió a mezőgazdasági hasznosítású. Azonban nemcsak a degradációról van szó, hanem a talajok minőségi romlásáról is.

Dr. Dobos Endre szavaival élve - kis túlzással - azt mondhatjuk, hogy a talajoknak már nincs hová romlani. Az intenzív mezőgazdasági művelés miatt a rétegszerkezet ugyanis egyszerűen tönkremegy, a talaj nem tud egy egyensúlyi állapotot felvenni, mert megszűnik a morzsalékonysága. A talaj, szerkezetét tekintve szilárd anyagokból, levegőből, pórusokból áll, ez utóbbiak vizet is tartalmaznak. Ha egy „agyonművelt” talaj nem rendelkezik egészséges aránnyal a pórusok, illetve a szilárd részek között, akkor nem tudja a funkcióját teljesíteni. Ezek a szerkezetileg leromlott talajok azt vonják maguk után, hogy a talajélet feltételei is változnak, így az sem lesz teljes.

A talajban élő mikrobák rendkívül sokrétűek: nagyon gazdag biodiverzitásról beszélhetünk egy egészséges talaj esetében, és normális esetben a természet tudja a dolgát. Biztosítja a növény tápanyagszükségletét, egyensúlyban tartja a szerves-, illetve ásványosodott anyagot, így a tápanyag körforgás részese a talaj élővilága. Ha azonban ez sérül, mert a talaj levegő- vagy vízellátottsága romlik, vagy a pH-ja változik -, és tudjuk, hogy a műtrágyák egy része nagyon savanyító hatású - akkor felborul ez az egyensúly, és sajnos van egy olyan pont, amikor már elindul a talajok romlása visszafordíthatatlanul. Csökken a szervesanyag, kiveszik a talajélet, elindul az elporosodás, elsivatagosodás. Ez Európában is nagy probléma, az erózió évente egymilliárd tonna talajt mos el. Az európai talajok 60-70%-a nem egészséges. Ha abból indulunk ki, hogy a talajok az egészséges élelmiszerek alapját képezik, akkor ezek szerint belátható, hogy az élelmiszerek is tápanyaghiányosak lehetnek, és még küzdünk a növénybetegségekkel is. Az Európai Unió egyik célkitűzése (Green Deal), hogy 2030-ra igyekszik a talajok termőképességét különböző eszközökkel helyreállítani, mint például a műtrágyák és a növényvédő szerek felhasználásának csökkentése, de ide tartozik az ökológiai művelésű területek növelése is.

Nagyon sok gazdával beszéltem, sajnos már ők is tapasztalják, hogy a termőtalajok minősége romlik. Egy gazda elmondta, hogy hiába növeli a műtrágya mennyiségét, egyre inkább csökkennek a termésátlagok. Ez a talajok tápanyag-szolgáltató képességének a csökkenését jelenti. Ha a gazdák nem tesznek azért, hogy ez javuljon, akkor egyre többen fogják tapasztalni ezt a szomorú tényt.

Dr. Pénzes Éva, a Talajbaktérium Szövetség ügyvezetője
Dr. Pénzes Éva, a Talajbaktérium Szövetség ügyvezetője (Forrás: Magyar Talajvédelmi Szövetség)

A nagyipari, intenzív mezőgazdasági növénytermesztés a termőföldek egyre gyorsuló pusztulásával jár. Ezeken segíthetnek a Szövetség tagjai által forgalmazott talajbaktérium készítmények. De mik is ezek valójában, és hogyan segítenek a termőtalajokon? Hogyan kell használni és kijuttatni ezeket, mennyi idő után érezhető a hatásuk?

A talajbaktérium készítményeket két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyikbe a vetés előtt kijuttatandó készítmények tartoznak, a másikba pedig a tarlón lévő növénymaradványok szakszerű elbontására szolgáló készítmények. A vetés előtt kijuttatandó készítmények célirányosan alakítják a talajok élővilágát, főként a mikroorganizmusok populációját. Olyan baktériumtörzsek szerepelnek az talajoltókban, amelyek többféle jótékony hatással bírnak a növénytermesztés szempontjából. A nitrogénkötő baktériumok, amelyek akár gyökérhez kötötten, akár szabadon élnek, képesek jelentős mennyiségben megkötni a levegőből a nitrogént. A foszfor- és káliumfeltáró törzsek is nagyon fontos szerepet játszanak a tápanyag utánpótlásban. Ez a két elem viszonylag nagy mennyiségben, de kötötten van jelen a talajban, ezeket a növények csak a mikrobák által tudják felvenni. Emellett számos más elem felvételében segítenek a készítményekben lévő baktériumok: a cink és a vas mellett különböző vitaminokat és egyéb mikroelemeket tudnak a növények számára biztosítani.

A talajbaktériumok általában szoros együttélésben vannak a növényekkel a rizoszférában, ez egy kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolat. A növény a gyökérszőrök által különböző cukrokat, szerves savakat termel, amelyek a baktériumok növekedéséhez szükségesek, a baktériumok pedig cserébe adják a tápelemeket vagy egyéb „szolgáltatásokat” a növényeknek. Egyes törzsek a növény egészségét szolgálják, mert úgynevezett sziderofórokat termelnek, melyek megkötik a vasiont, a környezet vashiányos lesz, ami a patogén gombák szaporodását gátolja, ugyanakkor a növények a kötött vasat fel tudják venni.

A kis csíranövények „immunrendszere” még nem túl fejlett, de a sziderofórt termelő törzsek képesek védelmet biztosítani a patogén kórokozók ellen. Egyes törzsek úgynevezett exopoliszacharidokat termelnek, ami egy nyálkaszerű anyag, ezzel nagyban képesek a talaj szerkezét javítani. A talajszerkezet ugyanis mikro- és makroaggregátumokból épül fel: a mikroaggregátum egy kis életközösség, amiben van gomba, baktérium, szerves anyag, agyagszemcse, ezeket gombafonalak szövik össze. Az exopoliszacharidok pedig mint „ragasztóanyag” segítik az aggregátum képződést, ezen kívül igen nagy mennyiségű vizet tudnak megkötni és tárolni, tehát amellett, hogy morzsalékossá teszik a talajszerkezetet, a víztároló kapacitását is növelik. Ezért mondjuk azt, hogy a baktériumkészítményekkel kezelt területen az aszálystressz kevésbé viseli meg a növényeket. A talajszerkezet javulását a gazdák 3-4 év talajoltás után már megtapasztalják, könnyebben művelhető a talaj. Nagyon fontos a szerves anyagok visszajuttatása. Mi azt mondjuk, hogy a növénymaradványt csak akkor szabad elvinni a tarlóról, ha az kimondottan az állattenyésztésben szükséges. A meglévő növénymaradványokat a tarlón azonban szakszerűen kezelni kell.

Manapság nagyon intenzíven termel a mezőgazdaság, a növénytermesztés. Az elszegényedett talajélet következtében a talajokban nem tudnak olyan gyorsan lebomlani a szármaradványok, hogy az a következő kultúra számára megfelelő tápanyaggá alakuljon át. Ezért kell azzal segítenünk, hogy különböző bontó enzimeket termelő baktériumtörzseket permetezünk ki a növényi maradványokra, és ezt beforgatjuk a talajba, ezáltal megindítva a növényi maradványok bomlását. Azzal, hogy a talajba bekeverjük a növényi maradványokat, a szerkezetét is javítjuk.

Ezekben a készítményekben általában vannak sziderofór-termelő baktériumok is, amelyek például a fuzárium terjedését, szaporodását gátolják, ezért egy szakszerűen kezelt tarlón ez a patogén gomba nem tud elterjedni, pedig a fuzárium az egyik legjobb cellulózbontó. Továbbá azért, hogy ne alakuljon ki pentozán hatás - vagyis egy nitrogénhiányos állapot a növényállományban -, a szárbontó készítmények nitrogénkötő baktériumokat is tartalmaznak. A baktérium készítményekben általában hazai talajból izolált és szelektált törzsek vannak, nem idegenek, ezért beleillenek a talajéletbe. A készítményeket vetés előtt vagy a vetéssel egy menetben ajánljuk kijuttatni, a lényeg, hogy mindig legyen talajtakarás a kipermetezett oltóanyagon, hiszen ezek talajbaktériumok, a talajban érzik jól magukat. A szármaradványokat pedig aprítani szükséges a jobb hatékonyság miatt, és be kell forgatni a talajba.

Mennyi idő múlva érezhető a hatás?

A szárbontó készítményeket illetően nagyon sok teszt, vizsgálat áll már rendelkezésünkre. Egyes eredmények azt mutatják, hogy már pár hónap után jelentős bomlás mérhető, persze ez nagyon sok mindentől függ (hőmérséklet, nedvesség, pH, stb.). A vetés előkészítésekor kijuttatandó készítmények esetében pedig a termésátlagok növekedése tapasztalható. Sok gazda mondja, akik már 3-4 éve használják a talajoltó készítményeket, hogy könnyebb lett a talajok művelése. A kezelt területeken a gépek kevesebb gázolajat fogyasztanak, és a talaj szerkezete könnyebbé válik. A termésátlagok növekedését pedig már az alkalmazás első évében meg lehet tapasztalni. Ezt mutatják a Szövetség tartamvizsgálatai is.

Milyen eredményeket tud felmutatni a Magyar Talajvédelmi Szövetség? Mennyire ismertek és elfogadottak a Szövetség tagjai által forgalmazott készítmények a gazdák körében a hagyományos mezőgazdasági megoldásokhoz hasonlítva?

Minden Szövetségi tagunk honlapján megtekinthetők a baktériumos talajoltással kapcsolatos eredmények. A Szövetség a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) közösen is méri kezelt és kezeletlen területek teljesítését különféle szántóföldi kultúrákban. A beállított kísérletekben mindig szerepel egy kontroll és egy pozitív kontroll is (+50 kg/ha nitrogén hatóanyag), a többi parcellát a tagok készítményeivel kezelik. Az eredmények szerint minden készítmény esetén az oltott területek termésátlaga meghaladta a kontrollt és a pozitív kontrollt is. A vizsgálat során a készítmények minden esetben a teljes baktériumoltási technológia szerint kerültek kijuttatásra, azaz mindig van szakszerű tarlóbontás is. A szójánál voltak a legjobbak a termésátlagok a kontrollhoz viszonyítva (kb. +20%), de a többi növénykultúránál is 10-15%-ot terméstöbbletet tapasztaltunk. A rhizobiumos talajoltás a gümőképződést is javította. A Szövetség szakmailag támogatja az ún. duális szójaoltást, ami azt jelenti, hogy a magoltás mellett a talajt is oltjuk. Ezzel sokkal nagyobb esélye van a szójának arra, hogy a gümőképződés megfelelő legyen, ez pedig mind a minőséget, mind a mennyiséget és a növényegészséget is szolgálja. A borsónál is javasoljuk a talajoltást a gümőképződés javítására, mert látványos terméseredmény növekedéseket tapasztalhattunk.

Korábban az Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) nagyon sokat jelentett a baktériumos oltóanyagok népszerűsítésében, hiszen választható alternatívaként a szerves trágya és a zöldtrágyázás mellett ott szerepelt a talajbaktérium készítmény is. Így nagyon sok gazda kipróbálta a baktériumtrágyázást és megtapasztalták a talajoltás jótékony hatását. Amikor később az kikerült az AKG-ból és nem volt támogatott a használata, akkor is sokan folytatták a gyakorlatot. Reményeink szerint erre lesz példa az új Közös Agrárpolitikában az Agrár-ökológiai Program (AÖP) is, ahol szintén támogatást élvez a talajbaktériumok használata. Ugyanis, ha valaki használja a talajbaktériumot, meg is kapja két ponttal a támogatást. Úgy gondoljuk, hogy sok ilyen „új kipróbáló” a gyakorlatot megszeretve folytatja majd később is a baktériumtrágyázást.

Örömünkre szolgál, hogy az Agrárminisztériummal is szoros szakmai kapcsolatban vagyunk és segíthetünk a szakmai kérdésekben. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködési megállapodást írtunk alá, így folyamatos a szakmai egyeztetés. A talajoltásról pedig annyit kell tudni, hogy egy kicsit hungarikum. Európai szinten Magyarországon használnak legtöbben talajoltó készítményeket. Hazánkban míg ez a gazdák 9-10%-át jelenti, addig külföldön ez még csak 2-3%. Franciaország a termőtalajok védelmét illetően példaértékűnek tekinthető, talajvédelmi intézkedéseik jóval meghaladják az európai átlagot.

Talajoltó készítmények hatásának vizsgálata napraforgóban 2022, Szalánta, BMKH Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály, Növény és Talajvédelmi Osztály
Talajoltó készítmények hatásának vizsgálata napraforgóban 2022, Szalánta (Forrás: BVMKH Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály, Növény és Talajvédelmi Osztály)

A mezőgazdasági termelésnek a jövőben igazodnia kell a megváltozott környezeti és gazdasági feltételekhez. A 2023-ban a KAP Stratégiai Terv keretében induló AÖP-ben szerepelnek a Szövetség baktériumkészítményei. Ez mit jelent a gyakorlatban? Hogyan látják, mekkora az érdeklődés ezek iránt a magyar gazdálkodók részéről?

Reményeink szerint az AÖP-ben viszonylag sok gazda választja majd a talajbaktériumok használatát, mert ezek javítják a talajok állapotát, serkentik a talajéletet. A többi gyakorlat is nagyon hasznos, mi úgy gondoljuk, hogy egy hatékony termőföld védelmi programot sikerült így összeállítani. A mikrobiológiai készítményeknek (baktériumkészítmények) az az előnyük, hogy a gazda elvileg háromszor tudja alkalmazni egy szezonban, így biztosan tudja teljesíteni a két pontot. Az előírásban az szerepel, hogy a területének az 50%-án kell mikrobiológiai készítményt használni. Ha valamilyen okból a vetés előtt nem tudja kihelyezni a talajoltó készítményt, akkor lehetősége van még a tarlómaradványok kezelésénél is alkalmazni a technológiát. Ami fontos, hogy bár az AÖP-ben a terület minimum 50%-ára kell kijuttatni a mikrobiológiai készítményt, a hektáronkénti támogatási összeg viszont a teljes területre jár. A növénymaradványok lebontása elvileg nyáron és ősszel is lehetséges, de nyáron azért bizonytalan, mert ha aszály van, vagy hőség, akkor a gabona-, illetve repcetarlóra nem is ajánlott kitenni ezeket a baktérium készítményeket, mivel ezek élőlények, és a gyors kiszáradás miatt elpusztulnak. De csapadékosabb, hűvösebb nyáron kijuttathatóak a baktérium készítmények a tarlóra. Ősszel viszont a napraforgó- és kukorica tarlót szinte a fagyokig lehet kezelni.

Intenzív kommunikációt folytatunk az AÖP kapcsán, mert úgy gondoljuk, hogy ez a támogatás a termőtalajok védelmét szolgálja és a gazdák könnyen tudnak válogatni a jó gyakorlatok között. A támogatás jellegéből adódóan, ha kevesen pályáznak, akkor nagyobb lesz a hektáronkénti támogatás, nyilván itt is meg van határozva egy limit. Ha viszonylag sokan pályáznak, akkor pedig kevesebb támogatás jut egy hektárra, de a minimum összeg meghatározott. Így várhatóan hullámzóvá válik az évenkénti pályázók száma. Első évben óvatosak a gazdák, kevesen pályáznak, aztán látják, mennyi pénzt jelent a támogatás, így a következő évben nagyon sokan pályáznak, akkor meg alacsonyabb lesz a hektáronkénti összeg. De még akkor is megéri.

A Szövetség 2025-ig tartó megállapodást kötött a Nébih-hel. Ez pontosan mit tartalmaz?

Örömünkre szolgál, hogy közel 10 évig tartamvizsgálatban vesznek részt a baktérium készítmények. A megállapodás szerint a talajoltó készítmények hatását teszteli a Nébih, mint független szervezet, szigorú előírások szerint történik a vizsgálat beállítása, értékelése. A vizsgálat többféle növénykultúrában szerepelt már: szójában, kukoricában, őszi káposztarepcében, tavaszi árpában, őszi búzában, napraforgóban és most ismét a kukorica lesz a következő növénykultúra. Sok esetben a kezelések hatására a minőségi paraméterek javulása is tapasztalható a termésátlagok növekedése mellett. Örömteli lenne számunkra, ha a tartamvizsgálat akár 20-25 évig folytatódna, de akkor is elégedettek leszünk, ha ez az együttműködés 2025-ben lezárul. Úgy gondolom kevesen tudják elmondani, hogy ilyen hosszú tartamkísérlet van a termékeik mögött, és ez bizonyítja, hogy a baktérium készítményeink ellenőrzött körülmények között is valóban teljesítenek.

A mezőgazdaság szereplői számára is egyre komolyabb külső és belső nyomást jelent az igény a fejlesztésekre és korszerűsítésekre. A Magyar Talajvédelmi Szövetség milyen nagyobb fejlesztéseket, beruházásokat valósított meg az utóbbi időben? Milyen projektek vannak még tervben? Tervezik a termékkínálatuk bővítését?

A tagok belső termékfejlesztéseiről nyilván nem tudunk, a Szövetség asztalánál versenytársak ülnek, tiszteletben tartjuk egymást, jól tudunk együttműködni. Haladni kell a korral, és biztos, hogy minden tagunknál megy a fejlesztés és az adaptáció a környezeti feltételekhez. Van olyan tagunk, aki a klímaváltozás miatti talajpusztulás mérséklésére jelentetett meg a piacon terméket. Más tagunk a tarlóbontásnál a baktériumok hőtűrésére vonatkozóan ad alternatívát. Vannak növénykultúrák igényei szerint fejlesztett komplett baktérium készítmények. Nagyon sokrétű a fejlesztési irány, de az a cél, hogy a gazdákat kiszolgáljuk, az ő igényeik kielégítésre kerüljenek, hiszen az ő problémáikra keressük a válaszokat. Úgy gondolom, hogy az általános célkitűzés a hatékonyság mellett, hogy minél ellenállóbb törzsek kerüljenek az oltóanyagokba, kevésbé legyenek érzékenyek a pl. hőingadozásra, egyéb környezeti stresszre.

Kísérleti szemle: balról jobbra Lengyel Tamás (Phylazonit Kft.), Dr. Pénzes Éva (Magyar Talajvédelmi Szövetség), Pólya Márton (BVMKH Agrárügyi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztály), Szili Martin (NATUR AGRO Hungária Kft.)
Kísérleti szemle: balról jobbra Lengyel Tamás (Phylazonit Kft.), Dr. Pénzes Éva (Magyar Talajvédelmi Szövetség), Pólya Márton (BVMKH Agrárügyi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztály), Szili Martin (NATUR AGRO Hungária Kft.)

Az elmúlt 1-1,5 év során a műtrágyák ára az egekbe szökött, egyebek mellett a földgáz és a villamos áram árának jelentős megugrása és az ellátási nehézségek miatt. Ez pedig komoly hatással van a műtrágyák és talajjavítók felhasználására is. Mivel lehet kiváltani, vagy minimalizálni a drága műtrágyákat? Hogyan látják, mennyire tudatosak a hazai termelők a tápanyag-gazdálkodásban?

Senki sem örül annak, ami most történik, hiszen az energiaválság, a műtrágyaárak növekedése, a gázár növekedése egyaránt sújtja a gazdaságot, a mezőgazdaságot és az élelmiszer-termelést. De a gazdák végre arra kényszerülnek, hogy próbáljanak meg olyan alternatívákat keresni, amivel a műtrágya egy része helyettesíthető. Ez azért örvendetes, mert általában ezek mind környezetbarát technológiák, anyagok. Azt szokták mondani, hogy minden rosszban van valami jó, most a gazdák rákényszerülnek arra, hogy komolyabban vegyék a talajoltó készítményeket és az egyéb, a műtrágya részbeni helyettesítését célzó termékeket. Léteznek például humin és fulvosavas készítmények, amelyek szintén a műtrágya egy részének a kiváltására alkalmasak, mások algakészítményekben gondolkodnak.

A műtrágya teljes kiváltása még elképzelhetetlen az intenzív művelésben, de egy részének a kiváltására már számos készítmény és technológia létezik, amelyek bizonyítottan a gyakorlatban is bevezethetők. Ez megegyezik az Európai Unió törekvésével is. Itt az idő, hogy egy kicsit környezetbarátabb módon termeljünk, Ez tényleg gazdafüggő, mert még mindig vannak olyan gazdák, akik az előírt tápanyag-utánpótlást csak műtrágyával oldják meg. Meg kell jegyezni, hogy a szerves trágya a legjobb megoldás a tápanyag-utánpótlás és talajélet szempontjából, de sajnos a jelenlegi trendeket tekintve ennek mennyisége egyre csökken.

A környezetvédelem és a klímatudatosság nagy hangsúlyt kap az új KAP-ban. A magyar gazdák hogyan fogják tudni végrehajtani ezt az átállást?

A magyar gazdák felelősen viszonyulnak a környezetvédelem és klímatudatosság kérdéséhez, hiszen ők is tapasztalják a következményeket. Értik, hogy miért van szükség változtatásra, de itt is a fokozatosság szükséges. Hiszen a gazdák maguk is kezdik látni azt a tendenciát, hogy az egyre több műtrágya nem szolgálja a talajok termőképességének javulását. A környezetbarát technológiák által pedig egészségesebbé válik a termőföld és az így termelt élelmiszer alapanyag is. A támogatási rendszer is ezt a célt szolgálja. Talán 10 év után a lakosság egészségi állapotán is látszik majd a pozitív változás, én ebben optimista vagyok.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?