Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem (DE) agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) főigazgatója a tanácskozás megnyitóján arról beszélt, hogy a klimatikus változások, mint az aszály és a szárazság állandó kutatói témákat adnak az agrárszakembereknek. Éppen ezért fontos, hogy a vetőmagelőállítás, az öntözésfejlesztés vagy éppen a precíziós mezőgazdaság területén folytatott legújabb tudományos eredményeket a kutatók megosszák egymással és a gazdálkodókkal - olvasható az egyetem hivatalos honlapján.
Kiemelt kutatási területünk a talajdegradációs folyamatok feltárása és a megoldási lehetőségek bemutatása. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság stratégiai szerepet tölt be az agrárképzésben, olyan ismereteket, tudásanyagot biztosít, amelyek folyamatosan beépülnek az egyetemi képzésbe, támogatva ezzel azt, hogy a leendő agrárszakemberek a legfrissebb ismeretekkel rendelkezzenek
- mondta Harsányi Endre.
Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke szerint hazánkban évről évre nő azon területek nagysága, ahol eltűnik a termőtalaj. Ennek oka az erózió mellett többek között a nem megfelelő agrotechnológiai, talajkezelési módszer alkalmazása.
Hogyan lehet csökkenni a talajok romlását?
A talajdegeneráció csökkentésének egyik eszköze lehet a zöldtrágyanövények alkalmazása. A DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében több éve vizsgálják a vetésforgóban a csillagfürt, a tavaszi bükköny, az olajretek és a pohánka talajregeneráló, terméshozam-növelő tulajdonságait. Ezen növények alkalmazása illeszkedik az Európai Unió környezetvédelmi cselekvési programjába is, melynek kiemelt célja a talajdegradáció kezelése, valamint a talaj védelmének és fenntartható használatának biztosítása.
A vizsgált pillangós és hüvelyes növények nagy mennyiségű szenet és szerves anyagot kötnek meg a talajban. Egy tonna búza termelése során 0,25-0,35 tonna szén-dioxid keletkezik. Ennek 67-75%-át a nitrogén műtrágya alkalmazása adja. Megfelelő mennyiségű biomassza, zöldtrágyaként használt növény termesztésével azonban több tonna szén-dioxidot lehet megkötni. Egy 7 tonnás búzatermés esetén, egy zöldtrágyázási periódust követően ez 5 tonna lenne, ami már ellensúlyozná a termelés negatív környezeti hatását
- fejtette ki Pál Vivien, a Nyíregyházi Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa.
Zsombik László, a Nyíregyházi Kutatóintézet igazgatója ehhez kapcsolódóan kiemelte: a különböző vetésforgóban alkalmazott zöldtrágya növények hatékonysága évjáratfüggő. Mint mondta,
az őszi vetésű növények esetében a zöldtrágyák használata nagyobb gazdasági kockázattal jár. A tavaszi vetésű növényeknél a pillangósok, illetve az olajretek zöldtrágyák vetésével a hatékonyság hasonló a nitrogén műtrágyáéhoz. A csillagfürt, a tavaszi bükköny, az olajretek és a pohánka kedvezően hat a talaj nedvességtartalmára is. A zöldtrágya használatával - a pozitív környezeti hatások mellett - csökkenthető a műtrágya-felhasználás is.
A talajdegradációs folyamatok csökkentését segítő regeneratív szemléletű gazdálkodásról szóló tanácskozáson szó volt még a takarónövények helyes alkalmazásáról is. A szakemberek emellett beszéltek a szennyvízöntözés talajtani hatásairól és a hulladékalapú, talajjavítást célzó adalékok hatékonyságáról is.
