Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Regisztráljon most még EARLY BIRD áron!
Granulált baromfi trágyával rukkolt elő a Master Good cégcsoport. A Bio-Fer névre keresztelt termékkel feléleszthető a talajélet, amint arról id. Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa is beszélt. A szakember elmondta, hogy a gazdák ezekkel a termékekkel koncentráltan tudják pótolni a szerves anyagot a talajban. Bárány László szerint ugyanis lesújtó eredményeket lehet tapasztalni akkor, ha Magyarország művelésbe vont földjeinek talajéletét vizsgálja az ember. Megállapítható, hogy a 40 évvel ezelőtti mérésekhez képest a talajélet a 40 %-ára csökkent, vagyis mostanra a gazdák kiéheztették a talajokat.
Nyugat-Európában úgynevezett vegyes gazdaságok vannak, tehát a növénytermesztés és az állattartás nem válik szét egymástól. Magyarországon a rendszerváltást követő 20 évben a szarvasmarha állomány 70%-a, a sertésállomány 60%-a eltűnt, a baromfi termelés se érte el a 30 évvel ezelőtti szintet. Ha egy gazdaságban már nem tartanak állatot, nem képződik szerves tárgya. Ha nem képződik szerves tárgya, nincs mit visszavigyünk a szántóföldre. 20-25 évvel ezelőtt a búza és kukorica szembetakarítása után még beszecskázták és beszántották a szárat, tehát visszaadták a talajnak a szerves anyag több mint 50%-át. Ma már azonban ez is az égetőművekben köt ki, így azt a maradék szerves anyagot is elviszik a gazdák a földből, amiből a talajélet táplálkozna
- magyarázta id. Bárány László.
Miért nem működik már a műtrágyázás?
A hozamlemaradás szoros kapcsolatban van a hiányos és egyoldalú műtrágyázással is. A műtrágyával a gazdák ammónium-nitrátot és kálium-szulfátot visznek be a talajba. Ezek a talajvízzel találkozva savanyú kémhatást (savas PH-t) eredményeznek. A talaj PH-ja optimális esetben semleges, tehát 7 érték körül van - ez segíti a növényt abban, hogy a megfelelő talajzónából fel tudja venni a tápanyagot.
A műtrágyázás eredményeképpen azonban a talaj PH-ja 5,5 - 5,8 közé csökken, savas közeget hoz létre, melyben a tápanyagok felszívódása korlátozott. Mindenféleképpen vegyük figyelembe, hogy aki a korábbi, egyoldalú műtrágya tápanyagpótlási rendszert tartja életben, az tovább savanyítja a talaját, ezáltal tovább konzerválja az alacsony hozamokat
- hangsúlyozta id. Bárány László.
A szakember beszélt arról is, hogy van továbbá egy másik tényező is, mely fokozza a negatív hatást: ha nagy mennyiségű csapadék érkezik, ugyanis a gazdák vízben oldódó műtrágyával dolgoznak. Ezeket a gyártás folyamán folyékony halmazállapotból kristályosítják vissza. Ha komoly csapadékmennyiséggel találkoznak, feloldódnak, és a talajvízzel együtt elindulnak lefelé, a gyökérzóna alá, így a növény nem tudja felszívni őket.
A műtrágyának még az ára is elszállt
Nem elhanyagolható szempont a műtrágyával szemben a kalkulálható ár sem. Az orosz-ukrán háború következménye volt, hogy előbb elszálltak az energiaárak, ennek következtében a szakember szerint a műtrágya árak is szinte megfizethetetlenek lettek. Bár az energiaárak csökkentek, az oroszok nemrégiben bejelentették, hogy lezárják a gabonafolyosót valamint a műtrágya exportot. Néhány nap alatt ismét 20%-kal emelkedett a műtrágya ára.
Az EU is előírta az egyoldalú műtrágyázás csökkentését
Azok a gazdák, akik szerves trágyával dolgoznak, hektáronként 10, maximum 15 ezer forint többlettámogatást kaphatnak. Ha nem viszik be a szerves trágyát, elesnek ettől a többletbevételtől. Ezzel a tápanyagpótlással a termelési potenciál is megőrizhető, tehát nem kell lemondani 5-10%-nyi többlethozamról ill. a támogatásnak köszönhetően olcsóbban szerezhetik be a szükséges szerves trágyát - emelte ki a cégcsoport tulajdonosa. Bárány László beszélt arról is, hogy az általuk kifejlesztett rendszerrel a talaj a rendszeres és szakszerű használat során nemhogy veszít az értékéből, hanem értékét növeli.
A szántóföld nem előállítható termék, ezért a legfontosabb kincsünk és kötelességünk, hogy ezt a talajt a maga termelési használatának értékében megőrizzük. Ezért elsődleges cél az, hogy megállítsuk a minőségi eróziót
- zárta gondolatmenetét id. Bárány László.