Riasztó tempóban romlik a termőföldek állapota a Földön, ráadásul a talajok minőségére a klímaváltozás és a nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlat is súlyos hatást gyakorol. A talajtani szakemberek szerint a víz- és szélerózió, a hirtelen lezúduló nagyobb mennyiségű csapadék, valamint az aszályos időszakok hektikus váltakozása gyorsítja a termőtalajok pusztulását - írta meg a Magyar Nemzet. A szélsőséges klimatikus viszonyok mellett azonban az emberi tevékenység is potenciális veszélyforrásnak számít. Az intenzív termelési technológiák alkalmazása, a túl sok műtrágyahasználat, a szűkített vetésforgók mind a talajminőség romlásához vezetnek.

A Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete szerint Magyarország termőföldjei Nyugat-Európához viszonyítva még viszonylag jó állapotban vannak, bár a szántóföldi művelésű területek több mint 33%-a, az ország területének 25%-a valamilyen mértékben már erodálódott. A mező- és erdőgazdasági területek mintegy 60%-a veszélyeztetett a talajdegradáció által. Termőtalajaink az uniós országokéhoz képest viszonylag jó állapotban vannak, de megfigyelhetők a káros folyamatok: a savanyodás, a szikesedés, a víz és a szél okozta erózió, defláció. A mezőgazdasági művelésű területeink 52%-a a termelés szempontjából valamilyen mértékben csökkent értékű. A talaj termőképességének megóvása azért is fontos, mert a talajminőség romlásával veszélyeztetjük az élelmiszerek minőségét is - olvasható a szövetség elemzésében.

Egyre többen termesztenek így növényeket itthon: ebbe most megéri belevágni

A következő időszakban mind nagyobb szerepet kaphatnak a talajbaktérium készítmények a szántóföldi növénytermesztés során.

De mi is a talaj? A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztató kiadványában szereplő definíció szerint a talaj ásványi részecskékből, élőlényekből, vízből, levegőből és szerves anyagokból áll, tehát élő, de a mai állítások szerint nem megújuló erőforrásnak számít. A jó talaj olyan, mint a jó kenyér - kovász, szerves anyag, porozitás, víztartás -, ha nem vigyázunk rá, „zsemlemorzsa” lesz, azaz szerkezetességét, megfelelő víz- és tápanyag-gazdálkodását elvesztve porrá válik a felszíne. 

A talaj minősége ugyanakkor nem csak környezetvédelmi szempontból fontos, hiszen a megfelelő kondícióban lévő termőföld a jó termés alapja. A műtrágyák és a növényvédő szerek túlzott használata ugyanakkor mára sok helyen kizsigerelte a talajt, ami miatt csökkennek a terméshozamok. Ugyanakkor míg egyes gazdák a felhasznált műtrágya mennyiségének növelésével válaszolnak erre a helyzetre, a fenntarthatóságot szem előtt tartó termelők a talajélet ösztönzését célzó termelési módokkal és megoldásokkal válaszolnak erre a problémára. Ez utóbbi sajnos még nem számít általános megoldásnak a magyar gazdatársadalomban. Vincze Ambrus talajmegújítási specialista, növényorvos szerint a gazdálkodók egy jelentős része nagyon nehezen engedi el a régi, megszokott módszereket, s csak kevesen vannak azok, akik készek arra, hogy teljes szemléletváltással reformálják meg a gazdaságukat. Váltani akarnak a gazdák, de még a mostani válságos időszak ellenére is sokan megmaradnak a megszokott módszereknél - jegyezte meg a szakember.

A talajegészség öt alapelve mentén a teljes gazdaságszemléletet át lehet alakítani. A takarónövényekkel és a biológiai tápanyagokkal pedig újjá lehet építeni azokat az elemeket, amelyek hozzásegítik a gazdálkodókat ahhoz, hogy évről évre stabil eredményeket érjenek el. Mindezt az idén elinduló új közös agrárpolitika is támogatja. A megváltozott támogatási rendszerben a korábbinál jóval nagyobb teret kapnak a fenntartható gazdálkodási formák. Az új agro-ökológiai alapprogramban a gazdálkodók számos jó gyakorlat közül választhatnak, a vállalásaik után pedig többlettámogatást szerezhetnek. Ilyenek például a talajtakarás, a növénytermesztés diverzfikációja, a másodvetések alkalmazása. A környezeti célkitűzések teljesítése a többlettámogatások mellett hosszú távú gazdasági előnnyel is jár. A megfelelő agrotechnika használatával javul a talaj tápanyag- és vízmegtartó képessége, a biológiai sokféleség növelése enyhítheti a klímaváltozás negatív hatásait.