Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vagyona a jó minőségű termőtalaj, megőrzésére és fenntartására különösen fontos a gondos odafigyelés.
Láthatatlan veszélyt jelentenek a talajban és a gyökerek mélyén fellelhető gyógyszermaradványok.
Sokan elhiszik, hogy a gyárépítések után a cégek külföldre adják el a magyar termőföldet, pedig ez nem így van.
A termőtalajok káliumtartalma kulcsfontosságú tényező az eredményes növénytermesztés során.
Az ENSZ 68. Közgyűlése 2015-öt a Talajok Nemzetközi Évének, december 5-ét pedig a talaj világnapjának nyilvánította.
A talaj ökoszisztéma megfelelő kezelése, működtetése a talaj jövőbeni termékenységének, fenntarthatóságának az alapját jelenti
Már elérhető az Agro Napló legújabb, februári lapszáma, rengeteg fontos tudnivalóval.
Egyes kutatások szerint évente világviszonylatban mintegy 75 milliárd tonna termőtalaj fogy el, ez naponta 20–25 millió hektárt jelent.
2024-ben az AGROmashEXPO keretein belül a Magyar Talajvédelmi Szövetség szakmai kerekasztal-beszélgetést szervezett.
A bab, borsó és lencsefélék rendkívül változatos és egészséges alapanyagok, de erősödnünk kell a fogyasztásukban.
Már a talaj képződése is elképzelhetetlen biológiai aktivitás nélkül és ez a talaj korának előrehaladtával sem változik.
A koncepcióban kiemelten fontos, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés elérhető közös célokat határozzon meg.
A szántóföldi növények termesztésében, így a napraforgó esetében is végre szakmai alapon működő támogatási rendszer lép idén életbe, végre!
A talajok romlásának csökkentésében fontos szerepe lehet a zöldtrágyanövényeknek.
Porrá zúzott vulkáni kőzetekkel veszik fel a harcot a talajromlás ellen az élelmes amerikai gazdák.
A savanyúfüvek mechanikai károsítást, anyagforgalmi zavarokat okozhat az állatban, de betegségközvetítő szerepe és mérgező hatása is van.
Bár egyre népszerűbbek a magyarok körében az ültetőládák, egyáltalán nem mondhatók olcsó mulatságnak.
A szakértők szerint a szennyvíziszap javíthatja a termőtalaj állapotát, ám a felhasználásának vannak még akadályai.
A szakértők szerint a magyar mező- és erdőgazdasági területek felét veszélyezteti a talajromlás.
Érdemes megismernünk kertünk talajának tulajdonságait, és a különféle munkafolyamatokról és talajjavítási módszerekről ennek tükrében döntenünk.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
