Az utóbbi években Magyarországon sorra épülő ipari létesítmények, különösen az akkumulátorgyárak számos környezetvédelmi aggályt vetnek fel. A lakosság körében terjedő félelmek a méreganyagok kibocsátásától a vízszennyezésen át a földterületek kisajátításáig terjednek. A hatóságok és a vállalatok nem kellően átlátható kommunikációja tovább erősíti a bizalmatlanságot.

A félelmek részben megalapozottak, ahogy azt a gödi Samsung-gyár fekete por kibocsátása is bizonyította. Debrecenben a CATL akkumulátorgyár ellen tüntetésekkel és pereskedéssel próbáltak fellépni a helyiek, ám a gyár ennek ellenére megépült, és várhatóan 2026 első felében megkezdi a termelést.

A valós környezetvédelmi kockázatok mellett azonban egyre vadabb összeesküvés-elméletek is terjednek. Ezek egyike szerint a beruházások során kitermelt értékes magyar termőföldet Nyugat-Európába, egyes verziók szerint Hollandiába szállítják burgonyatermesztés céljából. A Telex vizsgálata szerint azonban ennek az elméletnek szinte semmi valóságalapja nincs.

Tény, hogy mind a BYD, mind a CATL jó minőségű termőföldön épített gyárat, ami - érthető módon - sokakban keltett aggodalmat. A földkisajátítások folyamata is ellenérzéseket váltott ki a helyiekből, különösen Szegeden, ahol a gazdák szerint a felajánlott összegek jóval a piaci ár alatt voltak. A termőföld védelmére vonatkozó 2007. évi CXXIX. törvény azonban szigorúan szabályozza a humuszréteg kezelését. A beruházóknak talajvédelmi tervet és nyilvántartást kell készíteniük, amelyben nyilatkoznak a termőréteg megmentéséről és hasznosításáról. A kitermelt földet elsősorban a helyszínen kell felhasználni, a felesleg pedig átruházható, de csak mezőgazdasági célokra.

Ha a beruházó nem használja fel a termőréteget, talajvédelmi járulékot kell fizetnie. Ennek mértéke a humusztartalomtól függően 150-250 forint/köbméter, ha pedig nem állapítható meg a fel nem használt mennyiség, akkor hektáronként 100 zer forint.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a CATL esetében a humuszfelesleg "teljes egészében a közeli mezőgazdasági területekre került, mint felső termőréteg". A BYD-nél a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal közlése alapján valószínűsíthető, hogy a kitermelt talajt teljes egészében felhasználták az üzem területén. Nincs tehát hivatalos nyoma annak, hogy a magyar termőföld külföldre került volna. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a CATL és a BYD milliárdos profittal működő nagyvállalatok, amelyeknek aligha érné meg kockáztatni a kapcsolatukat Magyarországgal egy illegális termőföld-üzlet miatt.

Bár a talajeladásos elmélet nem állja meg a helyét, más környezetvédelmi aggályok jogosan merülhetnek fel. A debreceni CATL-üzem környezethasználati engedélye körül például komoly vita alakult ki. Igazságügyi szakvélemények szerint az engedély kiadásakor nem végezték el az összes előírt vizsgálatot, különösen a vízhasználat, zajszennyezés és az élővilágra gyakorolt hatás tekintetében. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal azonban kérte a szakvélemények kizárását, arra hivatkozva, hogy a szakértők nem objektíven mérlegelték a bizonyítékokat. Az engedély esetleges visszavonása problémát jelentene az üzemnek, bár a gödi Samsung példája azt mutatja, hogy engedély nélkül is folytatódhat a termelés.