Egyedülálló koncepciója és könnyen elsajátítható praktikái teszik különlegessé a Hód-Mezőgazda Tanösvényt

Egyedülálló koncepciója és könnyen elsajátítható praktikái teszik különlegessé a Hód-Mezőgazda Tanösvényt

agrarszektor.hu
Egy úttörő kezdeményezés, a Hód-Mezőgazda Tanösvény tanulságainak megvitatására szolgált az AME keretein belül megrendezett kerekasztal-beszélgetés, amelynek moderátora Gáspár Andrea volt. A nagyközönség számára 2023-ban bemutatott program talajtani, növényélettani, mikrobiológiai és gépi megoldásokon keresztül a minőségi takarmány-előállítás biztosítására fókuszált, egyfajta szemléletformáló küldetést is betöltve ezáltal.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A Tanösvény megálmodói, az erre megalkotott konzorcium tagjai olyan szemléletet mutattak be a tavalyi évben - és folytatják a programot 2024-ben is -, amely által nyitottá válnak a termelők a talaj és a növény egészségét megőrző technológiákra, megértik a talajban és a növényekben zajló folyamatokat, ehhez igazítják a hétköznapi gazdálkodásukat, és ennek rendelik alá az alkalmazott technológiáikat is. Ebben a koncepcióban kiemelten fontos, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés olyan elérhető közös célokat határozzon meg, amely során figyelembe veszik az ágazatok lehetőségeit, a térségi adottságokat és a korlátokat is, a két ágazat összefüggésében pedig a talajt, a termőföldet kulcsfontosságú tényezőként kezelik. Figyelemre méltó az is, hogy a Tanösvény talajszelvénye 2023-ban a Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium szervezésében meghirdetett „Év Talaja” versenyen az Év Talaja díjat is elnyerte.

A kerekasztal üzenete egyértelmű: a gyakorlatorientált edukációs programok jelentősége napjainkban vitathatatlan. A kutatás-fejlesztési eredmények terepen, gyakorlatban való megismerése hozzásegít a mai támogatási rendszer feltételeinek teljesítéséhez, a mezőgazdaságot sújtó klímaváltozás tompítására, a kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok következményeinek mérséklésére. Mivel mezőgazdasági területeinknek csak kis százalékát tudjuk öntözni, ezért nagyon felértékelődik a talajok javítása, nedvességmegőrző képességének növelése. A Tanösvény sajátossága: azoknak a praktikáknak a közkinccsé tétele, amelyek mindenféle tudományos folyamat és bonyolult eszközök nélkül akár már holnaptól is kipróbálhatók saját területen.

Kurusa Tamás, a Hód-Mezőgazda Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese kiemelte: a program létrehozása során a legnagyobb kihívás az volt, hogy a Tanösvény üzenete kezelhetően, nem végleteket érintve legyen képes megszólítani a látogatókat. 2024-ben is szervezik a Tanösvényt, azonos Konzorciumi felépítéssel, kicsit továbbfejlesztve, új célok meghatározásával. Olyan újításokat szeretnének megvalósítani, amelyeket az utóbbi 1 év tapasztalatai alkottak meg, de a következő évekre lesznek majd hatással.

A termőtalajok állapota siralmas, egyre erőteljesebben tapasztaljuk a klímaváltozás hatásait, az Alföldön különösen. Tehetünk-e valamit az aszálykár enyhítése érdekében? - tette fel a kérdést Gáspár Andrea a kerekasztal-beszélgetés során. Dr. Hupuczi Júlia, a Szegedi Egyetem Mezőgazdasági Karának főiskolai docense szerint a válasz nagyon egyszerű: igen, tehetünk. Ugyanakkor ne legyenek illúzióink, ez nem könnyű feladat. A talaj egy összetett, élő rendszer, ahol a fizikai, kémiai és biológiai folyamatok együttesen kellenek ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű vizet (és tápanyagot) tudjon raktározni.

A leromlott talajszerkezetet helyre kell állítani, amihez elengedhetetlen a nagy mennyiségű szerves anyag, az élő gyökerek és a talajfelszín védelme. Kihangsúlyozta: csodarecept nincs, minden talaj más és más, de ha megpróbáljuk lemásolni a természetet, már jó nyomon vagyunk. A talajkímelő művelés, a szervestrágyázás, a tarlómaradványok felszínen hagyása, a takarónövények rendszerbe illesztése képes megállítani a romlást, majd idővel pedig megindul a javulás is. Van még egy elengedhetetlen tényező, és ez a türelem. Nagyon fontos, hogy emlékeztessük magunkat: a szerkezetromlás nem egy év alatt alakult ki, a javuláshoz is idő kell.

Lengyel Tamás, a Phylazonit Kft. szakembere rámutatott arra, hogy: termékeny talajról abban az esetben beszélhetünk, ha rendelkezik elegendő szerves anyaggal, stabil talajszerkezettel és nem utolsósorban aktív talajélettel. A talajszerkezet romlásával a talaj víz- és tápanyag-gazdálkodása is romlik, ez együtt jár a talaj mikrobiológiai leépülésével, aminek hatására a szer-ves anyagok lebontásának és feltárásának intenzitása is csökken. A talajélet károsodásával annak szerkezetépítő hatását veszítjük el, mint ahogy szerves anyag nélkül sem tudjuk optimális szinten tartani ezeket a hasznos mikroorganizmusokat. E három tényező szorosan összefügg: ha bármelyik sérül, a másik kettő is sérül! Vagyis, ha gazdálkodunk, nagyon fontos, hogy a szerves-anyag-visszapótlás lehetőségeivel mindenkor éljünk, válasszuk meg az időben és térben megfelelő talajkímélő művelési módokat és alkalmazzunk mikrobiológiai készítményeket, mert ezzel megalapozhatjuk a jövőbeni gazdálkodás sikerességét.

Szász Zoltán, a Horsch magyarországi régióvezetője elmondta: a talajdegradációt sok esetben a túlművelés okozza és csak több évi munkával fordítható vissza. Kiemelte: elsőként a kevesebb menetszám elérése a fontos a talajtömörödés mérséklésére, valamint egyes területeken a forgatásos, mélyművelés elhagyását is számba kell venni, hogy megakadályozzuk a talaj nedvességvesztését. Határozottan kijelentette: vissza kell venni az intenzitásból, a lóerők növekedésével a felelősségünk is nagyobb lett! A forgatásos és/vagy forgatás nélküli művelés örök dilemmája kapcsán azt mondta: Egy köztes megoldás, vagyis egy arany középút megtalálása lenne a legcélravezetőbb: amikor a talaj engedi a művelést, akkor lazítsunk és zárjuk vissza - meggátolva ezzel a belső eróziót -, amikor pedig extrém időjárási körülmények vannak, mint az elmúlt két évben, akkor ne bolygassuk a talajt, hanem végezzünk direktvetést.

Szabó István, a Pro-Feed Kft. fejlesztési igazgatója folyamatosan járja az országot és szervez gyakorlati bemutatókat, az ebben megszerzett tapasztalatait a Tanösvény szervezése során is tudta hasznosítani. Hisz a tudásalapú mezőgazdaságban, és abban, hogy a tudás átadásának leghatékonyabb módja, ha az a gyakorlaton alapul és élményhez kötött. Ezért választotta a cégük a továbbképzéseihez a terepi, határszemle formát.

A határban konkrét növényekről beszélünk, amelyek fejlődési stádiumát és állapotát is meghatározzuk, ráadásul igyekszünk ennek módszeréhez jól használható praktikákat is bemutatni - például egy 40-szeres nagyítású kézi lupe használatával. Ezt egészítjük ki azokkal az élettani összefüggésekkel, amelyek aztán a helyére rakják az utolsó puzzle-darabkákat is a kollégák fejében.

A terepi forma kötetlensége és a kiscsoportos jelleg végül mindig felhozza azokat a kérdéseket, amelyek leginkább érdeklik a résztvevőket, és így saját problémáikon keresztül jutnak hozzá az általunk kínált növényélettani tudáshoz.

A Tanösvény programjában a talaj mellett a növénytáplálás is kiemelt szerepet kapott. Dr. Parádi István, az ELTE Növényélet-tani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék adjunktusa, az ExperiPlant Kft. ügyvezető igazgatója véleménye szerint az okszerű növénytáplálás minden növény számára alapvetően fontos a megfelelő életfunkciók optimális szintű működésének biztosításában. Sok esetben azonban nehéz egy kultúra minden növényegyedének megfelelő szinten és gazdaságosan biztosítani a tápelemeket, hiszen rengeteg külső tényező (talaj, mikroklíma, vízellátás stb.) befolyásolja a növények aktuális igényét. A jövő mezőgazdasága szempontjából hite szerint a növényt és környezetét egységként kell kezelni, beleértve a növénnyel együtt élő mikrobiális szervezeteket, azaz a növény mikrobiomját. Ez az egység, az ún. „holobiom”, amennyiben egészséges biológiai sokféleséggel és szervezettséggel rendelkezik, képes arra, hogy a tápelemek felvételét a növény aktuális igényeinek megfelelően modulálja, azaz a talajból felszabadítson és felvegyen a növény számára éppen limitáló ionokat. Elsősorban tehát a talaj-mikrobiom-növénykörnyezet egység harmonikus működésére kell törekedni és az ezt elősegítő módszerekre és kezelésekre fókuszálni.

Az öntözőberendezések telepítése előtt és mellett van más lehetőség is a klímaváltozás okozta nehézségek mérséklésére tömegtakarmány-bázis szempontjából. Dr. Orosz Szilvia, az ÁTK laboratóriumi igazgatója összefoglalta ennek lényegét: Az éghajlatváltozással nem csak a nyár melegedése és az aszálykockázat növekedése várható, de meglepő módon azt is előrejelzik a meteorológusok, hogy ősszel több lesz a csapadék. Ebből következően az őszi kultúrák esetében stabilabb (esetleg akár nagyobb) hozamokat is várhatunk. Ehhez hozzáadódik, hogy a kettős termesztés egy másik lehetőség a kezünkben. Tehát ha őszi gabonát, gabonakeveréket vetünk és kora tavasszal takarítjuk be, még a meleg és az aszály lehetséges bekövetkezte előtt már egy tömegtakarmányunk elkészült. Ezt követően szemes kukoricát, silókukoricát, BMR cirkot, szudánifüvet vagy árunövényt lehet vetni. Elsősor-ban a silókukorica van ekkor a fókuszban, hogy a tömegtakarmány-bázist tudjuk erősíteni két időszakban is a kettős termesztés lehetőségét kihasználva. Van azonban olyan helyzet is, amikor ősszel-télen-tavasszal mégsem esik elegendő csapadék a megfelelő hozamok eléréséhez, ekkor fordulunk kényszermegoldásként a tavaszi vetésű növényekhez. A zab márciusban vetve és kalászhányás előtt kaszálva kiváló szilázs alapanyag. A másik lehetőség az aszálytűrő melegégövi származású növények beillesztése a vetésforgóba. A korszerű BMR cirok, a sokoldalú szudánifű, ezek keverékei, a mohar nyári megoldásokat is kínál! Elsősorban növendék üszőknek, de a korszerű genetikai hátterű új hibridek akár tehenekkel is etethetőek, ha szükséges. Mindez előrelátást és stratégiai tervezést igénylő feladat, de egyben lehetőség is a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban!

2024. március 6-án AGRÁRTRENDEK 2024 KONFERENCIA címen a cikkben szereplő szakemberek közreműködésével szakmai napot szervez a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara és a Hód-Mezőgazda Zrt. A továbbképzés célja, hogy az agráriumban (is) tapasztalható, hihetetlenül felgyorsult technikai és technológiai fejlődés és a tudomány legújabb vívmányainak gyakorlatba való átültetéséhez támpontokat és segítséget kapjanak a gyakorló szakemberek.

A cikk szerzője: Gáspár Andrea

Címlapkép forrása: Rikk István

NEKED AJÁNLJUK
Vészesen fogy a Föld vízkészlete
Fenntarthatóság

Vészesen fogy a Föld vízkészlete

Magyarország szerencsés adottságainak köszönhetően jó minőségű vízkészletekben gazdag, de fontos lenne megtartani a vizeket.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?