Egyedülálló koncepciója és könnyen elsajátítható praktikái teszik különlegessé a Hód-Mezőgazda Tanösvényt

Egyedülálló koncepciója és könnyen elsajátítható praktikái teszik különlegessé a Hód-Mezőgazda Tanösvényt

agrarszektor.hu
Egy úttörő kezdeményezés, a Hód-Mezőgazda Tanösvény tanulságainak megvitatására szolgált az AME keretein belül megrendezett kerekasztal-beszélgetés, amelynek moderátora Gáspár Andrea volt. A nagyközönség számára 2023-ban bemutatott program talajtani, növényélettani, mikrobiológiai és gépi megoldásokon keresztül a minőségi takarmány-előállítás biztosítására fókuszált, egyfajta szemléletformáló küldetést is betöltve ezáltal.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A Tanösvény megálmodói, az erre megalkotott konzorcium tagjai olyan szemléletet mutattak be a tavalyi évben - és folytatják a programot 2024-ben is -, amely által nyitottá válnak a termelők a talaj és a növény egészségét megőrző technológiákra, megértik a talajban és a növényekben zajló folyamatokat, ehhez igazítják a hétköznapi gazdálkodásukat, és ennek rendelik alá az alkalmazott technológiáikat is. Ebben a koncepcióban kiemelten fontos, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés olyan elérhető közös célokat határozzon meg, amely során figyelembe veszik az ágazatok lehetőségeit, a térségi adottságokat és a korlátokat is, a két ágazat összefüggésében pedig a talajt, a termőföldet kulcsfontosságú tényezőként kezelik. Figyelemre méltó az is, hogy a Tanösvény talajszelvénye 2023-ban a Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium szervezésében meghirdetett „Év Talaja” versenyen az Év Talaja díjat is elnyerte.

A kerekasztal üzenete egyértelmű: a gyakorlatorientált edukációs programok jelentősége napjainkban vitathatatlan. A kutatás-fejlesztési eredmények terepen, gyakorlatban való megismerése hozzásegít a mai támogatási rendszer feltételeinek teljesítéséhez, a mezőgazdaságot sújtó klímaváltozás tompítására, a kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok következményeinek mérséklésére. Mivel mezőgazdasági területeinknek csak kis százalékát tudjuk öntözni, ezért nagyon felértékelődik a talajok javítása, nedvességmegőrző képességének növelése. A Tanösvény sajátossága: azoknak a praktikáknak a közkinccsé tétele, amelyek mindenféle tudományos folyamat és bonyolult eszközök nélkül akár már holnaptól is kipróbálhatók saját területen.

Kurusa Tamás, a Hód-Mezőgazda Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese kiemelte: a program létrehozása során a legnagyobb kihívás az volt, hogy a Tanösvény üzenete kezelhetően, nem végleteket érintve legyen képes megszólítani a látogatókat. 2024-ben is szervezik a Tanösvényt, azonos Konzorciumi felépítéssel, kicsit továbbfejlesztve, új célok meghatározásával. Olyan újításokat szeretnének megvalósítani, amelyeket az utóbbi 1 év tapasztalatai alkottak meg, de a következő évekre lesznek majd hatással.

A termőtalajok állapota siralmas, egyre erőteljesebben tapasztaljuk a klímaváltozás hatásait, az Alföldön különösen. Tehetünk-e valamit az aszálykár enyhítése érdekében? - tette fel a kérdést Gáspár Andrea a kerekasztal-beszélgetés során. Dr. Hupuczi Júlia, a Szegedi Egyetem Mezőgazdasági Karának főiskolai docense szerint a válasz nagyon egyszerű: igen, tehetünk. Ugyanakkor ne legyenek illúzióink, ez nem könnyű feladat. A talaj egy összetett, élő rendszer, ahol a fizikai, kémiai és biológiai folyamatok együttesen kellenek ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű vizet (és tápanyagot) tudjon raktározni.

A leromlott talajszerkezetet helyre kell állítani, amihez elengedhetetlen a nagy mennyiségű szerves anyag, az élő gyökerek és a talajfelszín védelme. Kihangsúlyozta: csodarecept nincs, minden talaj más és más, de ha megpróbáljuk lemásolni a természetet, már jó nyomon vagyunk. A talajkímelő művelés, a szervestrágyázás, a tarlómaradványok felszínen hagyása, a takarónövények rendszerbe illesztése képes megállítani a romlást, majd idővel pedig megindul a javulás is. Van még egy elengedhetetlen tényező, és ez a türelem. Nagyon fontos, hogy emlékeztessük magunkat: a szerkezetromlás nem egy év alatt alakult ki, a javuláshoz is idő kell.

Lengyel Tamás, a Phylazonit Kft. szakembere rámutatott arra, hogy: termékeny talajról abban az esetben beszélhetünk, ha rendelkezik elegendő szerves anyaggal, stabil talajszerkezettel és nem utolsósorban aktív talajélettel. A talajszerkezet romlásával a talaj víz- és tápanyag-gazdálkodása is romlik, ez együtt jár a talaj mikrobiológiai leépülésével, aminek hatására a szer-ves anyagok lebontásának és feltárásának intenzitása is csökken. A talajélet károsodásával annak szerkezetépítő hatását veszítjük el, mint ahogy szerves anyag nélkül sem tudjuk optimális szinten tartani ezeket a hasznos mikroorganizmusokat. E három tényező szorosan összefügg: ha bármelyik sérül, a másik kettő is sérül! Vagyis, ha gazdálkodunk, nagyon fontos, hogy a szerves-anyag-visszapótlás lehetőségeivel mindenkor éljünk, válasszuk meg az időben és térben megfelelő talajkímélő művelési módokat és alkalmazzunk mikrobiológiai készítményeket, mert ezzel megalapozhatjuk a jövőbeni gazdálkodás sikerességét.

Szász Zoltán, a Horsch magyarországi régióvezetője elmondta: a talajdegradációt sok esetben a túlművelés okozza és csak több évi munkával fordítható vissza. Kiemelte: elsőként a kevesebb menetszám elérése a fontos a talajtömörödés mérséklésére, valamint egyes területeken a forgatásos, mélyművelés elhagyását is számba kell venni, hogy megakadályozzuk a talaj nedvességvesztését. Határozottan kijelentette: vissza kell venni az intenzitásból, a lóerők növekedésével a felelősségünk is nagyobb lett! A forgatásos és/vagy forgatás nélküli művelés örök dilemmája kapcsán azt mondta: Egy köztes megoldás, vagyis egy arany középút megtalálása lenne a legcélravezetőbb: amikor a talaj engedi a művelést, akkor lazítsunk és zárjuk vissza - meggátolva ezzel a belső eróziót -, amikor pedig extrém időjárási körülmények vannak, mint az elmúlt két évben, akkor ne bolygassuk a talajt, hanem végezzünk direktvetést.

Szabó István, a Pro-Feed Kft. fejlesztési igazgatója folyamatosan járja az országot és szervez gyakorlati bemutatókat, az ebben megszerzett tapasztalatait a Tanösvény szervezése során is tudta hasznosítani. Hisz a tudásalapú mezőgazdaságban, és abban, hogy a tudás átadásának leghatékonyabb módja, ha az a gyakorlaton alapul és élményhez kötött. Ezért választotta a cégük a továbbképzéseihez a terepi, határszemle formát.

A határban konkrét növényekről beszélünk, amelyek fejlődési stádiumát és állapotát is meghatározzuk, ráadásul igyekszünk ennek módszeréhez jól használható praktikákat is bemutatni - például egy 40-szeres nagyítású kézi lupe használatával. Ezt egészítjük ki azokkal az élettani összefüggésekkel, amelyek aztán a helyére rakják az utolsó puzzle-darabkákat is a kollégák fejében.

A terepi forma kötetlensége és a kiscsoportos jelleg végül mindig felhozza azokat a kérdéseket, amelyek leginkább érdeklik a résztvevőket, és így saját problémáikon keresztül jutnak hozzá az általunk kínált növényélettani tudáshoz.

A Tanösvény programjában a talaj mellett a növénytáplálás is kiemelt szerepet kapott. Dr. Parádi István, az ELTE Növényélet-tani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék adjunktusa, az ExperiPlant Kft. ügyvezető igazgatója véleménye szerint az okszerű növénytáplálás minden növény számára alapvetően fontos a megfelelő életfunkciók optimális szintű működésének biztosításában. Sok esetben azonban nehéz egy kultúra minden növényegyedének megfelelő szinten és gazdaságosan biztosítani a tápelemeket, hiszen rengeteg külső tényező (talaj, mikroklíma, vízellátás stb.) befolyásolja a növények aktuális igényét. A jövő mezőgazdasága szempontjából hite szerint a növényt és környezetét egységként kell kezelni, beleértve a növénnyel együtt élő mikrobiális szervezeteket, azaz a növény mikrobiomját. Ez az egység, az ún. „holobiom”, amennyiben egészséges biológiai sokféleséggel és szervezettséggel rendelkezik, képes arra, hogy a tápelemek felvételét a növény aktuális igényeinek megfelelően modulálja, azaz a talajból felszabadítson és felvegyen a növény számára éppen limitáló ionokat. Elsősorban tehát a talaj-mikrobiom-növénykörnyezet egység harmonikus működésére kell törekedni és az ezt elősegítő módszerekre és kezelésekre fókuszálni.

Az öntözőberendezések telepítése előtt és mellett van más lehetőség is a klímaváltozás okozta nehézségek mérséklésére tömegtakarmány-bázis szempontjából. Dr. Orosz Szilvia, az ÁTK laboratóriumi igazgatója összefoglalta ennek lényegét: Az éghajlatváltozással nem csak a nyár melegedése és az aszálykockázat növekedése várható, de meglepő módon azt is előrejelzik a meteorológusok, hogy ősszel több lesz a csapadék. Ebből következően az őszi kultúrák esetében stabilabb (esetleg akár nagyobb) hozamokat is várhatunk. Ehhez hozzáadódik, hogy a kettős termesztés egy másik lehetőség a kezünkben. Tehát ha őszi gabonát, gabonakeveréket vetünk és kora tavasszal takarítjuk be, még a meleg és az aszály lehetséges bekövetkezte előtt már egy tömegtakarmányunk elkészült. Ezt követően szemes kukoricát, silókukoricát, BMR cirkot, szudánifüvet vagy árunövényt lehet vetni. Elsősor-ban a silókukorica van ekkor a fókuszban, hogy a tömegtakarmány-bázist tudjuk erősíteni két időszakban is a kettős termesztés lehetőségét kihasználva. Van azonban olyan helyzet is, amikor ősszel-télen-tavasszal mégsem esik elegendő csapadék a megfelelő hozamok eléréséhez, ekkor fordulunk kényszermegoldásként a tavaszi vetésű növényekhez. A zab márciusban vetve és kalászhányás előtt kaszálva kiváló szilázs alapanyag. A másik lehetőség az aszálytűrő melegégövi származású növények beillesztése a vetésforgóba. A korszerű BMR cirok, a sokoldalú szudánifű, ezek keverékei, a mohar nyári megoldásokat is kínál! Elsősorban növendék üszőknek, de a korszerű genetikai hátterű új hibridek akár tehenekkel is etethetőek, ha szükséges. Mindez előrelátást és stratégiai tervezést igénylő feladat, de egyben lehetőség is a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban!

2024. március 6-án AGRÁRTRENDEK 2024 KONFERENCIA címen a cikkben szereplő szakemberek közreműködésével szakmai napot szervez a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara és a Hód-Mezőgazda Zrt. A továbbképzés célja, hogy az agráriumban (is) tapasztalható, hihetetlenül felgyorsult technikai és technológiai fejlődés és a tudomány legújabb vívmányainak gyakorlatba való átültetéséhez támpontokat és segítséget kapjanak a gyakorló szakemberek.

A cikk szerzője: Gáspár Andrea

Címlapkép forrása: Rikk István

NEKED AJÁNLJUK
Vészesen fogy a Föld vízkészlete
Fenntarthatóság

Vészesen fogy a Föld vízkészlete

Magyarország szerencsés adottságainak köszönhetően jó minőségű vízkészletekben gazdag, de fontos lenne megtartani a vizeket.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 21. 05:58