A NAK korábbi ismertetőiben a talajvizsgálati eredmények KA (Arany-féle kötöttségi szám), a kémhatás (pH) és mésztartalom értékével, a humusztartalom (H%) jelentőségével valamint a sótartalommal, mint kulcsfontosságú tényezővel foglalkozott. Ezzel azt kívánják elősegíteni, hogy a laboratóriumi vizsgálati eredményeik adatait a gazdálkodók maguk is értelmezni és alkalmazni tudják. De mi is a helyzet a káliumtartalommal?

Az alábbi táblázat tartalmazza az AL oldható foszfor értékeket a MÉM-NAK egykori ajánlásai szerint. Azonban szükséges azt tudni, hogy az elmúlt évtizedekben kísérletekre alapozottan a lenti adatoktól kissé eltérő környezetkímélő, illetve a gazdaságossági elemzésekre - a legnagyobb jövedelmet biztosító számítások - alapozottan számos más határértéktábla létezik, alkalmazásban van. Általánosságban elmondható, hogy 180-200 kg/ha K2O már jónak mondható. A NAK viszont - tájékoztató jelleggel - az alap, a klasszikus táblázatot is ismertette.

Forrás: NAK

A káliumnak (K) kiemelt szerepe van a sok szénhidrátot termelő növények táplálkozásában. Sok káliumot igényel, például a szőlő a fürtök beéréséig. Kálium-igényes még a dinnye, burgonya málna is. A kultúrnövények káliumigénye függ attól, hogy egyszikűeket - gabonafélék -, vagy kétszikűeket - bab, borsó, szója, stb. - termeszt az ember. Az egyszikűek kevésbé érzékenyen reagálnak a káliumra, mint a kétszikűek. A kálium igen mobilis elem, amelyet a növények elsősorban a vegetatív fejlődés során vesznek fel intenzíven például a gabonafélék kálium-tartalma bokrosodáskor 45-ször több, mint éréskor.

Tápanyag felvételi zavarok esetén az idősebb levelekből a fiatalabbakba helyeződik át, míg a levelekből pedig a termések felé vándorol. Éppen ezért káliumhiány tünetei a hosszabb hajtások alján levő idősebb leveleken jelennek meg legelőször. A növény lankad, majd a levelek széleitől kiindulva, először világosabb jól körülhatárolható sáv jelenik meg a jelentkező anyagcserezavarok eredményeként.

A kálium a növények vízfelvételét és vízhasznosítását szabályozza. Kimutatták, hogy a K-mal jól ellátott növények egységnyi szerves anyag előállításához kevesebb vizet használnak fel, mint a kevésbé jól ellátottak. A kálium a sejtnedv nagyobb koncentrációján keresztül csökkenti a növények fagyérzékenységét, növeli a növények ellenálló képességét. Kedvezően hat a hozam alakulására és a minőséget meghatározó beltartalmi anyagok (cukor, keményítő, vitamin) szintézisére.

A hiánytünetek kifejlődésének és súlyosbodásának a száraz időjárás kedvez. Előrehaladottabb állapotban a korábban világosabb levélszéli foltok elbarnulnak és elhalnak. A levelek széle sokszor befelé hajlik. A káliumhiányos növények leveleinek mérete kisebb. A terméshozam és a termések mérete is csökkenhet (gyümölcs szénhidráttartalma alacsony, gyenge színeződés, stb.)

Kálium túladagolás alacsony kolloidtartalmú talajokon pl. vályogos homok, jelentkezhet. Vigyázni kell, hogy klórra érzékeny kultúrákban ne használjunk klorid tartalmú trágyákat. A klórra érzékeny dohány, szőlő, gyümölcsfák, burgonya. Nem érzékenyek a gabona-félék, a Beta-répák, a vörös- és fejeskáposzta stb.

Ha valamely ásványi tápelemből túlzott mennyiség található meg a talajban, az gátolhatja a többi tápelem felvételét, vagyis az ionantagonizmus jelenségével találkozunk. Kálium esetében az ionantagonista pár K/Mg, K/Ca, N/K.