Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!
A Portfolio Csoport az idén 13. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A decemberi rendezvényen immár 11. alkalommal adjuk át tíz kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!
A talaj fizikai féleségét tudhatjuk meg belőle, vagyis azt, hogy az adott talajt milyen méretű alkotók építik fel és milyen arányban. Azokat a talajokat, amiket nagyméretű elemi szemcsék építenek fel homok fizikai féleségűeknek, azokat, amelyeket kisméretűek, agyag talajoknak nevezzük. A Szőke Tisza kifejezés is utal arra, hogy a Tisza hordaléka dominánsan agyagszemcséket tartalmaz, melyek könnyűek, nehezen ülepednek ezáltal a víz a lebegő agyagszemcséktől „zavaros”. A Duna hordaléka azonban dominánsan nagyméretű homok, mely könnyen ülepszik, s a víz így „tiszta”, átlátszó - írja a NAK.
Azon talajokat, melyeket közepes méretű szemcsék építenek fel, vályogtalajoknak nevezzük. A fizikai talajféleség döntően meghatározza a talajok vízgazdálkodási tulajdonságait is. A homoktalajban a nagyméretű szemcsék között nagy pórusokat találunk. Gondoljunk például egy kockacukor kupacra. A kockacukrok között nagy réseket találhatunk. Ezzel szemben az agyagtalajoknál kis pórusok vannak a szemcsék között. A pórusok mérete meghatározza, hogy mennyi vizet tud a talaj befogadni.
Azonban fontos tényező, hogy ebből mennyit tud megkötni a későbbiekre vonatkozóan, s abból mennyit tud átadni a növénynek szükség esetén. A homoktalajoknál a nagyméretű pórusok aránya, mint említettük nagy, azonban az itt levő vízből csak kevés tud úgy megkötődni a szemcséken, hogy a gravitációnak ellenálljon. Tehát ha túl nagy egy pórus átmérője a víz egyszerűen a gravitációs erő miatt elfolyik a mélyebb talajrétegekbe és a növény számára felvehetetlen lesz. Az agyagtalajoknál - de a tömörödött talajoknál is - a probléma pont ellentétes, azaz a kisméretű pórusok túl erősen kötik meg a vizet és a gyökér nem tud akkora szívóerőt kifejteni, hogy hasznosítsa, bár a szívóerő növényfüggő is.
Az Arany-féle kötöttségi számhoz tartozó határértékeket a következők:
Fizikai talajféleség: KA
- Durva homok: ≤24
- Homok-vályogos homok: 25-30
- Homokos vályog: 31-37
- Vályog: 38-42
- Agyagos vályog: 43-50
- Agyag: 51-60
- Nehéz agyag: 61-80
A talajok vertikális - függőleges - felépítése is befolyásolja a talajok vízgazdálkodását. Azaz, ha a felszínen „agyagosabb” talajréteg húzódik, úgy ott a kisebb pórusterek tározók, s a gravitációval szembeni szívóhatás is erőteljesebb, mint fordított esetben, amikor a felszínen homokosabb - nagyobb pórusterű talaj található. Gondoljunk csak a szívószálra. Egy régi mondás szerint „agyag homokon pénz a kézben, homok agyagon kidobott pénz”. Tehát azon talajok vízgazdálkodása és tápanyag-szolgáltató képessége is kedvezőbb, ahol az alsóbb rétegekben van a homokos frakció, s a felszín felé a vályog- agyagos vályog.
Fizikai talajféleség megállapítása házilag
A gyúrópróbát úgy végezzük, hogy egy evőkanálnyi talajt a tenyerünkre téve megnedvesítünk és tésztaszűrőre gyúrjuk. Ezután a két tenyerünk között megpróbálunk belőle golyót formálni, majd körülbelül 0,5 cm vastagságú hengert sodorni. Ha már a golyóformálás közben szétesik, akkor homoktalajjal állunk szemben. Ha tudtunk golyót formálni és a hengert is ki tudjuk alakítani, de az a gyűrűbe hajlításkor megtörik, akkor vályogtalajjal van dolgunk. Ha a henger gyűrűbe hajlítható, akkor agyagtalajt vizsgálunk.
