Az Agrárszektor eheti szektorkörképében Gyói Gábor, a Fitohorm Kft. kereskedelmi vezetője, Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hungária Kft. ügyvezetője és Kádár Zoltán, az Omya magyarországi agrárkereskedelmi vezetője beszélt arról, hogy mennyire jellemző a gazdák körében a tudatos tápanyagutánpótlás, hogy miért kell pontosan ismerni a talaj aktuális állapotát és mire kell figyelni ahhoz, hogy a tápanyagutánpótlás ne felesleges pénzkidobás legyen.

Gyói Gábor (Fitohorm): A legnagyobb ellenség a megszokás, valamint a megmérés helyett a megérzés gyakorlata

Mint azt Gyói Gábor, a Fitohorm Kft. kereskedelmi vezetője az Agrárszektornak elmondta, számos oka van annak, hogy a talajban bizonyos makro- és mikroelemek a különböző kultúrnövényeink szükségleteihez képest az elmúlt évtizedekben hiányba kerültek.

Az egyik legfontosabb az, hogy valóban hihetetlen sebességgel romlik a talajaink fizikai, kémiai és biológiai állapota, amely nagymértékben rontja a tápelemek feltárhatóságát és felvehetőségét. A másik jelentős ok pedig nettó analitika: egyes elemekből ugyanis egész egyszerűen többet veszünk el, mint amennyit visszapótlunk, ami előbb-utóbb mennyiségi, minőségi és/vagy termesztésbiztonsági kockázatokhoz vezet.

Ha nem történik változás, a talajok sorsa megpecsételődött

A talajok minőségének romlása Európában a talajok közel kétharmadát, világszinten pedig mintegy 40 százalékát érinti.

Ezekre a problémákra – különösen a romló piaci és klimatikus környezetben – sürgősen megoldásokat kell találni, amire a piac szinte minden területen igyekszik is reagálni.

A szaktanácsadástól és a gépkereskedőktől kezdve a nemesítőházakon át az élő és élettelen talajjavító termékeket kínáló cégekig és a levéltrágyásokig tényleg mindenki azon igyekszik, hogy a maga területén az asztalra rakja a maga kis mozaikdarabkáját. Ebből azonban az is következik, hogy a megoldási lehetőségek tekintetében óriási a túlkínálat, és az sem biztos, hogy a legerősebb marketinggel támogatott megoldás a legjobb is egyben. A termelőknek így kell kiválasztani a számukra megfelelő megoldásokat, ami miatt nagyon nehéz helyzetben vannak és nagy felelősség terheli őket

– mutatott rá Gyói Gábor, majd hozzátette: a gazdáknak időnként már a saját helyzetük pontos értékelése is hibás, legnagyobb ellenségük pedig a megszokás, valamint a megmérés helyett a megérzés gyakorlata. Aki azonban elég bátor és elkezd számolni, elkezd nem megszokásból és zsigerből tápanyagutánpótlási döntéseket hozni, hanem nyitottá válik arra, hogy ezekben a döntésekben a számok világára hagyatkozzon, az biztos, hogy nyer. 

Ahol hajlandóságot látunk arra, hogy analitikai oldalról közelítsük meg a kérdést, ott bőven megtaláljuk a helyes megoldások fedezetét a számos elhibázott költésben. A mi szaktanácsadói csapatunk rendszeren végez levél- és tápanyagvizsgálatokra alapozott szaktanácsadást és meglepően jó eredményeket érünk el, jelentős költségmegtakarítás mellett. A preciziós gazdálkodás szerintünk a precíz gazdálkodással kezdődik.

Balogh Lőrinc (Hed-Land Hungária Kft.): A „minél olcsóbb, annál jobb” megközelítést egyre inkább felváltja a fenntartható, regeneratív gazdálkodás

Az Agrárszektornak Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hungária Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy az elmúlt években az inputanyagok árának emelkedése, a terményárak hektikus mozgása és a szélsőséges időjárás is egyre inkább arra kényszerítette a termelőket, hogy újraértékeljék gazdálkodási gyakorlataikat. Meglátása szerint sokan lehetőséget is látnak ebben a kihívásban és egyre többen ismerik fel, hogy a talaj termőképességének megőrzése nem képzelhető el tudatos tápanyagutánpótlás, szármaradvány-kezelés és a mikrobiológiai élet aktiválása nélkül.

A „minél olcsóbb, annál jobb” megközelítést egyre inkább felváltja a fenntartható, regeneratív gazdálkodás, különösen azok körében, akik már megtapasztalták a kimerült talaj negatív hatásait, azaz a csökkenő hozamokat, a fokozódó aszályérzékenységet, valamint a gyengébb tápanyaghasznosulást.

Balogh Lőrinc arról is részletesen beszélt lapunknak, hogy miért van egyáltalán szükség az aratást követő tápanyagutánpótlásra. Mint mondta, egyrészt a termény betakarításával jelentős mennyiségű nitrogén, foszfor, kálium, kén és cink távozik a talajból, ezek visszapótlása pedig elengedhetetlen a következő kultúra fejlődéséhez. Emellett a szármaradványok talajba forgatása elősegíti a humuszképződést, különösen akkor, ha cellulózbontó Bacillus törzseket tartalmazó mikrobiológiai készítmény is támogatja a folyamatot. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy betakarítás után jellemzően csökken a talaj mikrobiális aktivitása, ezért ilyenkor különösen fontos a talajélet újraindítása, valamint a szármaradványok lebontásának támogatása célzott biológiai készítményekkel. Az őszi vetések (például a kalászosok és a repce) megalapozása szempontjából szintén előnyös, ha a foszfor- és káliumpótlás már ebben a szakaszban megtörténik, különösen biológiai aktiválással kiegészítve.

Külön figyelmet érdemel azonban a repce utóhatása, amely bár értékes kultúra, biológiai szempontból kihívást jelenthet a következő vetés számára. A repce ugyanis nem képes szimbiózist kialakítani a hasznos, arbuszkuláris mikorrhiza gombákkal, így azok visszaszorulnak a talajban. Emellett gyökérzónájában olyan vegyületek, ún. izotiocianátok is keletkeznek, amelyek mérgezően hatnak a hasznos mikroorganizmusokra, akadályozva többek között a foszfor mobilizációját. 

Mint a szakember rámutatott, a következő kultúrában mindezeknek következménye lesz a csökkenő tápanyagfelvétel – főként foszfor, réz és cink esetében –, a lassabb gyökérfejlődés és a gyengébb stressztűrés, valamint a vízhasznosítás romlása. Ezekre a problémákra is megoldást kínál a tudatos biológiai talajkezelés, amely támogatja a gyökérnövekedést, elősegíti a foszfor mobilizációját és javítja a talaj vízmegtartását.

Balogh Lőrinc a költségek és várható megtérülés kapcsán arról is beszélt, hogy a biológiai szárbontó és tápanyagutánpótló készítmények hektáronkénti költsége általában 6 000–9 000 Ft között alakul, a technológia és a kijuttatás módjától függően. A beruházás ugyanakkor több szinten is megtérül, egyrészt a gyorsabb szárbontásban, másrészt főként a nitrogén és a foszfor elérhetőségének javulásával a hatékonyabb tápanyaghasznosulásban, harmadrészt pedig már az első évben 5-15 százalékos hozamtöbblet érhető el.

Ha pedig a hosszabb távú előnyöket nézzük, a jobb talajszerkezet, a nagyobb vízmegtartó képesség és a stabil tápanyagkörforgás egyaránt versenyképesebbé fogja tenni a növénytermesztést.

Akik a jó utat választották - Hogyan épült fel egy talajmegőrző gazdaság?

A talajmegőrző technológiák és a fenntartható szemlélet már akkor meghatározta Prescher Péter és családjának gazdaságát, amikor erről még kevesen beszéltek.

Kádár Zoltán (Omya): Egy egységnyi pH-változás a befektetett költség dupláját hozza vissza

Az Agrárszektornak Kádár Zoltán, az Omya magyarországi agrárkereskedelmi vezetője is megerősítette, hogy a talajok állapotának romlása jelentősen kihat a tápanyagok hasznosulására, a talajok biológiai aktivitására, a talajbaktériumok tápanyagfeltáró folyamataira és a szárbontásból, illetve a műtrágyákból származó tápanyagok felvehetőségére is.

Az őszi vetésű gabonák aratása után éppen most van itt az ideje annak, hogy a talajt regeneráljuk, hiszen ez fogja meghatározni a kijuttatott talajbaktériumok hatékonyságát, valamint a kijuttatott műtrágyák felvehetőségét. Ez pedig mind-mind befolyásolja a jövő évi termés eredményességét és annak a profitabilitását. A legeslegelső lépés a talajjavítás, amit abban az esetben, ha nyereségesen akarunk termelni, nem lehet kihagyni. Nincs rövidítés, nincs okos megoldás, ezt a házi feladatot muszáj minden gazdának, minden termelőnek elvégezni

– hangsúlyozta Kádár Zoltán, majd arról beszélt, hogy a 4,5 millió hektárnyi magyar szántó területéből 2-2,5 millió hektár savanyú vagy gyengén savanyú talajjal rendelkezik. Tudni kell ugyanakkor azt is, hogy egy egységnyi pH-változás 30-40 százalékkal képes megnövelni a különféle tápanyagok felvehetőségét. Ha például 5 pH-érték mellett a foszfor felvehetősége 30 százalék körüli, addig 6 pH-érték mellett ez már 65-70 százalék is lehet. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy 100 egységnyi kijuttatott műtrágya 30 vagy 70 százalékban hasznosul.

Kísérleti eredményeink is megmutatják, hogy egy egységnyi pH-változás jellemzően a befektetett költség dupláját hozza vissza – és ez volt a leggyengébb eredmény. Tehát ha befektetünk egy forintot a talajjavításba, az minimum 2 forintot fog visszahozni a terméseredménybe.

Ez tehát a versenyképesség kulcsa. Ha ebbe nem fektetnek bele a gazdák, akkor a versenyképességük, profitabilitásuk jelentősen romlik, és el fognak jutni odáig, hogy nem tudnak versenyképesen termelni, nem tudnak megfelelő hasznot realizálni, különböző bérleti díjakat kifizetni, technológiai fejlesztéseket véghez vinni.

Még mindig van egy jelentős réteg, aki ezt nem akarja elfogadni, de egyre többen nyitottak ezekre a kérdésekre és ez a trend mindenképpen pozitív. Eddig mi futottunk a termelők után, és próbáltuk megértetni velük, hogy hiába vesznek 100 kiló műtrágyát vagy hiába vesznek baktériumot az 5 pH-val rendelkező talajra, nem lesznek előrébb. Mostanra viszont eljutottunk odáig, hogy a termelők felhívnak és tanácsot kérnek, egyeztetnek velünk számtalan talajjavítási és tápanyagutánpótlási kérdésben. Egyre többen értik azt is, hogy először a talaj kondícióit, körülményeit kell helyrehozni. A feladat még mindig óriási, de az irány jó.

A talajjavítás megtervezése azonban egy fontos lépés, a különböző típusú talajokat ugyanis különböző alapanyagú termékekkel lehet eredményesen javítani. Nulladik lépésként tehát elő kell venni a talajvizsgálati eredményeket és meg kell ismerni az adott talajok tulajdonságait.

Nem szabad kiszórni egy talajjavító meszező anyagot csak azért, mert a szomszéd is azt szórta. Ez kidobott pénz, nem vezet eredményre. És ha nem lesz eredmény, akkor baj van. Pedig a pozitív hatás csak azért marad el, mert nem az adott talajnak megfelelő anyagot, mennyiséget vagy minőséget szórta ki. Ne felejtsük el, hogy a talajjavítás sokkal több, mint csupán pH-növelés. Én azt tartanám nagyon-nagyon fontosnak, hogy a gazdák forduljanak bizalommal a szakemberekhez, szaktanácsadókhoz, legyenek nyitottak és szakmai alapon, minőségi termékek alkalmazásával, alaposan tervezzék meg a talajjavítást.