Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!
Jelentkezzen vagy jelölje kollégáját, barátját, ismerősét a Portfolio Agrárdíjaira!
A decemberi Agrárszektor konferencián immár 11. alkalommal adjuk át 10 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!
Kémhatás (pH)
A fizikai talajféleség - Arany-féle kötöttség (KA) értelmezéssel - mellett a másik lényegi tulajdonság a talajok kémhatása. Talajok esetében pH-át csak oldatban tudunk mérni. A pH mérést 1 rész talaj és 2,5 rész desztillált vízzel, vagy pedig kálium-klorid oldat hozzáadásával végzik. A vizes és a kálium- kloridos kémhatás között 0.2-0.3 pH értéknyi eltérés lehet, mivel a kálium-kloridos oldószer a talaj kolloidok felületéről a szuszpenzióba több savanyúságot okozó H+ iont „kényszerít”, ami a mérésnél megmutatkozik - írja a NAK.
A talajsavanyúságot a jellemzően a hidrolitos aciditás (y1) érték mutatja. Ezeknek a paramétereknek a megállapításakor arra kapunk választ, hogy a talajszemcsék (kolloidok) felületén mennyi savanyúságot okozó H+ iont van megkötve. Ennek ismerete a meszező anyagok megállapításához szükséges: ha az y1 érték 8-nál nagyobb, akkor mindenképpen kell meszezni, 4-8 között feltételesen, 4 alatt pedig nem. A talajokat kémhatásuk alapján (pH) általánosan az alábbi kategóriák szerint csoportosíthatjuk:
- ≤4,5 erősen savanyú
- 4.5-5.5 savanyú
- 5.5-6.8 gyengén savanyú
- 6.8-7.2 semleges
- 7.2-8.5 gyengén lúgos
- 8.5-9 lúgos≥
- 9 erősen lúgos
A talajok kémhatása meghatározza többek között a termeszthető növények körét, a tápanyagok mozgását a talajban. Általában a gyengén savanyú és semleges körülmények között a legkönnyebb a növényeknek a tápelemeket felvenni. Mind a túl alacsony, mind a túl magas kémhatásnál a tápanyagok megkötődnek és a növények számára nem felvehető állapotba kerülnek.
Szénsavas mész tartalom (CaCO3 %)
A talaj kémhatására jelentősen hat - de nem csak és kizárólag - a talaj mésztartalma. Azoknál a talajoknál, ahol a mész tartalom a 15%-ot meghaladja, jelentős foszfor lekötődésre számíthatunk. A mész hiánya is sok problémát okozhat pl. a paprika, paradicsom és alma termesztők körében (eltarthatósági probléma). A mész ezen felül hozzájárul a talaj szerkezetességéhez, hiszen a talaj morzsás szerkezetének kialakításában domináns szereppel bír (pl. csernozjom (mezőségi) talajok).
