Figyelem! Egyre több gazdának kötelező ezt a vizsgálatot elvégeztetnie

Figyelem! Egyre több gazdának kötelező ezt a vizsgálatot elvégeztetnie

agrarszektor.hu
A jogszabályi kötelezettségek - nitrát rendelet, integrált növényvédelem -, illetve egyes pályázati feltételek teljesítése miatt egyre több gazdálkodó számára kötelező a talajvizsgálat elvégeztetése. Fontos, hogy a laboratóriumi vizsgálati eredmények adatait a gazdálkodók maguk is értelmezni tudják.

Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!

Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.

Kémhatás (pH)

A fizikai talajféleség - Arany-féle kötöttség (KA) értelmezéssel - mellett a másik lényegi tulajdonság a talajok kémhatása. Talajok esetében pH-át csak oldatban tudunk mérni. A pH mérést 1 rész talaj és 2,5 rész desztillált vízzel, vagy pedig kálium-klorid oldat hozzáadásával végzik. A vizes és a kálium- kloridos kémhatás között 0.2-0.3 pH értéknyi eltérés lehet, mivel a kálium-kloridos oldószer a talaj kolloidok felületéről a szuszpenzióba több savanyúságot okozó H+ iont „kényszerít”, ami a mérésnél megmutatkozik - írja a NAK.

A talajsavanyúságot a jellemzően a hidrolitos aciditás (y1) érték mutatja. Ezeknek a paramétereknek a megállapításakor arra kapunk választ, hogy a talajszemcsék (kolloidok) felületén mennyi savanyúságot okozó H+ iont van megkötve. Ennek ismerete a meszező anyagok megállapításához szükséges: ha az y1 érték 8-nál nagyobb, akkor mindenképpen kell meszezni, 4-8 között feltételesen, 4 alatt pedig nem. A talajokat kémhatásuk alapján (pH) általánosan az alábbi kategóriák szerint csoportosíthatjuk:

  • ≤4,5 erősen savanyú
  • 4.5-5.5 savanyú
  • 5.5-6.8 gyengén savanyú
  • 6.8-7.2 semleges
  • 7.2-8.5 gyengén lúgos
  • 8.5-9 lúgos≥
  • 9 erősen lúgos

A talajok kémhatása meghatározza többek között a termeszthető növények körét, a tápanyagok mozgását a talajban. Általában a gyengén savanyú és semleges körülmények között a legkönnyebb a növényeknek a tápelemeket felvenni. Mind a túl alacsony, mind a túl magas kémhatásnál a tápanyagok megkötődnek és a növények számára nem felvehető állapotba kerülnek.

Szénsavas mész tartalom (CaCO3 %)

A talaj kémhatására jelentősen hat - de nem csak és kizárólag - a talaj mésztartalma. Azoknál a talajoknál, ahol a mész tartalom a 15%-ot meghaladja, jelentős foszfor lekötődésre számíthatunk. A mész hiánya is sok problémát okozhat pl. a paprika, paradicsom és alma termesztők körében (eltarthatósági probléma). A mész ezen felül hozzájárul a talaj szerkezetességéhez, hiszen a talaj morzsás szerkezetének kialakításában domináns szereppel bír (pl. csernozjom (mezőségi) talajok).

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

RGT PALMEO – A búza, amiben megbízhat! (x)

A búzatermesztés alapvető jelentőségű Magyarországon, egyszerre gazdasági húzónövény, élelmezési alap, vidékfejlesztési eszköz és a mezőgazdasági hagyományok része.

EZT OLVASTAD MÁR?