Májusi cserebogár

A májusi cserebogár a Kárpát-medencében is előforduló bogár. Mind a lárvája, mind pedig a kifejlett példányai óriási károkat tudnak okozni a szántóföldi növénykultúrákban.

A májusi cserebogár (Melolontha melolontha) a cserebogárformákhoz tartozó faj. A cserebogárformák a rovarok osztályának és a ganajtúrófélék családjának egyik alcsaládja. Az alcsaládba 28 élő és egy kihalt nemzetséget, valamint 11, nemzetségen kívüli nemet sorolunk. A májusi cserebogár egy viszonylag gyakori európai bogárfaj, egyben a Kárpát-medence legnagyobb mezőgazdasági jelentőségű cserebogárfaja.

A májusi cserebogár életmódja

A májusi cserebogár növényekkel táplálkozó, néha kártékony bogár. Egyedfejlődése általában több évig tart. Lárváik a földben élnek, ugyanis a pete csak nedves talajban kel ki. A lárva a talajban vízszintesen és függőlegesen is vándorol. A talajban lárva vagy imágó alakban telelnek.

A májusi cserebogár érdekessége, hogy az elmúlt években a kutatások a Kárpát-medencében 7 törzset különítettek el. Magyarországon ezek közül a V., VI., és a VII. törzseket találhatóak. Mivel ezek fejlődése 3 évig tart, így a törzsek alapján, elkülöníthető, hogy melyik törzs melyik évben éri el a tömeges rajzás szintjét.

A májusi cserebogár elterjedése

A májusi cserebogár főleg európai előfordulású bogárfaj, azonban Törökországban és Nyugat-Oroszországban is vannak állományai. A Kárpát-medencében ennek a cserebogárfajnak van a legnagyobb mezőgazdasági jelentősége.

A májusi cserebogár táplálkozása

A fiatal lárvák humuszevők, az idősebbek pedig polifág gyökérfogyasztók. A lárva a gyökeret elrágja, hámozza, gödrös mélyedéseket készít. Azért különösen kártékony, mert rágásával utat nyit a másodlagosan károsító kórokozóknak. Az imágók már jóval kevesebb tápnövényen élnek, mint a lárvák, tápnövényük leveleit szabálytalan szélű, karéjozó rágással károsítják. Tömeges elszaporodás (gradáció) idején a tápnövényeket és fákat tarra is rághatják.

A májusi cserebogár szaporodása

A májusi cserebogár teljes átalakulással fejlődik ki, a Kárpát-medencében 3, hidegebb vidékeken 4 év alatt. Ennek megfelelően hazánkban háromévenként, április-májusban tömegesen rajzik. A megtermékenyített nőstény kevésbé árnyékolt, növényekkel sűrűn benőtt, fagymentes helyekre tojik 2-3 alkalommal; egy-egy csomóba 20-30 tojást rak. A tojások a talajnedvesség hatására duzzadnak meg, fejlődnek ki. A lárvák 30-50 nap múlva kelnek ki, többnyire június végétől. Először a tojásrakás évében, a nyár végén vedlenek, másodjára a következő nyár elején Meleg és szélcsendes estéken bogarak zümmögve rajzanak a fák körül ekkor van a párkeresés.

A lárva fejlődésének üteme függ a hőmérséklettől, a humusztartalomtól és a talajnedvességtől. Két telet tölt lárva alakban; gyakran 1 m mélyen. A harmadik év nyarának közepén bábozódik nagyjából egy ásónyomnyi mélyen. A bábbölcsőben kialakult szabad bábból őszre fejlődik ki az imágó - ez azonban nem jön a felszínre, hanem a talajban telel át. A nőstények száma a rajzás vége felé mind kisebb lesz, mert a petelerakás után kimerülvén, elpusztulnak a földben. Közben a fák körül is már csak egyes hímek röpködnek, mert ezek is vagy végelgyengülésben vagy számos ellenségüktől megdézsmálva pusztulnak el.

A májusi cserebogár mezőgazdasági jelentősége

Az óriási étvágyú cserebogár mind pajorként, mind kifejlett állapotában óriási problémát jelent a mező- és erdőgazdaságok számára. Az imágók tömeges megjelenésükkor mind a vad, mind a háziasított állatok számára kiváló táplálékot jelentenek, a madarak pedig szívesen fogyasztják a földből kifordított pajorokat is. A 20. században a rovarirtó-szerek erősen megritkították a faj létszámát, de a vegyszerhasználat korlátozása miatt számuk ismét emelkedik, amihez hozzájárulhat az éghajlat melegedése is. Az enyhe teleknek köszönhetően a májusi cserebogarak korábban jelennek meg a megszokottnál és így tömegesen rajzanak, számuk erőteljesen növekszik.