A mezőgazdasági művelésből eredő tápanyag- és nitrát-terhelés, valamint talajerózióból származó üledék jelentős hatással lehet a felszíni vizek minőségére.
Évek óta spórolnak a magyar gazdák az inputanyagokon, ez azonban meglátszik az eredményeken is.
A kukoricát úgy ismerjük, mint foszfor-, kalcium- és magnéziumigényes növény, ugyanakkor a cink, a bór, a kén és a nitrogén is kiemelt szerepet játszik a fejlődésben.
Ami a talaj termékenységét adja és amitől a talaj valóban talaj, az a szerves anyag.
Itt a korai tavasz, ami azt jelenti, hogy eljött a fűnyírás időszaka a magyar kertekben.
A legtöbben még csak nem is sejtik, hányféleképpen használható fel a sütőtök héja a kertben.
A fenntarthatóság az, amikor csak annyit vesz el az ember a természettől, amit az pótolni tud.
Ha nem lépnek a magyar gazdák, tovább romlik az ország termőföldjeinek állapota.
Érdemes a leveleken keresztül is táplálni a növényeket.
Megvan, hogyan lehet csökkenteni hosszútávon az inputanyag szükségletet.
Fontos szerepet játszanak az aminosavak a talajélet javításában.
Hasznos tanácsokat gyűjtött össze az Agrárkamara.
A lombtrágyázás azonnali segítséget nyújthat a leromlott kondíciójú növényeknek.
A héten tovább csökken a talaj vízkészlete.
A talajminőség és az öntözés szerves egysége
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
