Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
Az ENSZ 68. Közgyűlése 2015-öt a Talajok Nemzetközi Évének, december 5-ét pedig a talaj világnapjának nyilvánította.
Az egyik legnagyobb globális fenyegetés, amely befolyásolja a mezőgazdasági termelést, ezen belül is a növénytermesztési rendszereket.
A talajaink romló állapota és a csökkenő mikrobapopulációk egyre nagyobb kihívást jelentenek a mezőgazdaság számára
A talajok értéke is csökken, ha kockabálákban füstölik el a következő évi termések jó részét!
Ha évente csak háromszor esik az eső, akkor csak a megfelelő talajélet segíthet a gazdákon.
Vajon mely talajtulajdonságok azok, melyek jelentősen befolyásolják a növénytermesztést?
„Változó klíma, alkalmazkodó talaj-és vízgazdálkodás!” címmel indít országos rendezvénysorozatot a NAK.
Magyarországon is egyre szélesebb a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok tárháza.
A szakértők szerint a szennyvíziszap javíthatja a termőtalaj állapotát, ám a felhasználásának vannak még akadályai.
Regeneratív gazdálkodást folytató termelők mutatták be, hogyan előzhetők meg a porviharok.
A következő időszakban mind nagyobb szerepet kaphatnak a talajbaktérium készítmények a szántóföldi növénytermesztés során.
A talajszerkezet védelmének van egy jól bevált műszaki megoldása, amely hazánkban még nem terjedt el eléggé.
Nem kell tartani a szennyvíziszap felhasználásától.
Hogyan csökkenthetjük hosszútávon inputanyag szükségleteinket?
A Szigetközt védik a Széchenyi István Egyetem szakemberei.
Az izraeli technológiák adaptálása komoly segítség lehet.
Izrael budapesti nagykövetével tárgyalt Győrffy Balázs.
Van megoldás a vízhiány ellen.
Több mint 670 millió forint zöldségek nemesítésére.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
A vaddisznóállomány gyérítése az M1 és M3 autópályák nyomvonalától számított 10 km-es sávra is kiterjed.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
