Jelentős többletköltségeket okozhat a glifozát kitiltása a termelésből - figyelmeztetett múlt héten a francia búzatermesztők szövetsége (AGPB). Maga az ország 2017 novemberében, amikor a glifozát engedélyezéséről volt szó, a betiltása mellett szavazott. Egy dolog azonban a közvélemény és másik a gazdák szava. Utóbbiak híresek erős érdekérvényesítő képességükről. Most számításaik szerint a vegyszeres gyomirtás mechanikus módszerekkel való helyettesítése hektáronként 50-160 euró extraráfordítással járna, attól függően, hogy milyen eszközzel, mélységben és terepen végzik ezt. Ezen felül terméscsökkenéssel is számolni kell.

A szőlő tipikusan glifozátigényes kultúra

A párizsi növénytermesztési intézet (Arvalis) a francia gazdák veszteségeit a legfontosabb kultúrákban összesen mintegy 950 millió euróra becsüli éves szinten, amennyiben le kell mondaniuk a hatóanyagról. A totális gyomirtót ugyanis csak éves szinten 12,7 millió plusz munkaórával lehet helyettesíteni, miközben a gázolaj-felhasználás is 87 millió literrel növekedne. A gépi eszközök kopása és a szükséges beruházások pedig 160 millió euró ráfordítást igényelnének a francia mezőgazdaságban. Mindez természetesen rontaná a gazdák versenyképességét a világpiacon. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a talaj plusz művelésével rongálhatjuk a talajszerkezetet, kiszáríthatjuk vele, teret adunk az eróziónak, illetve rontunk a széndioxid-mérlegen.

Éric Thirouin, az AGPB elnöke az ország parlamentjének alsóházában tartott beszédében utalt rá, hogy a glifozát ügye teljesen átpolitizálttá vált, jó lenne visszatérni a tudomány és a higgadt mérlegelés talajára. Fontosnak nevezte, hogy az állam ne csak elvárásokat fogalmazzon meg a gazdákkal szemben, hanem segítse is őket: ha kell a gépvásárlás támogatásával, ha kell, az öntözés és tápanyag-utánpótlás szabályainak újragondolásával.