Vállalkozás
Csak így menthető meg a magyar szőlő? Nem maradt több idő, lépni kell
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
2025. október 20. hétfő Vendel
A sáfrányos szeklice egy nálunk is több helyen termesztett növény. Régi fűszer- és festőnövény, de az utóbbi évtizedekben már elsősorban olajos magvaiért termesztik.
A sáfrányos szeklice jellemzői
A sáfrányos szeklice körülbelül 1-1,5 m-es magasságot elérő szúrós levelű növény, melynek narancssárga virágai a nyár második felében nyílnak. Régi festő és fűszernövénynek számít a kerti pórsáfrány és olajözön néven is ismert sáfrányos szeklice, melyből olaj is készül, ami különösebben nem ízletes és színtelen is. Fűszerként viszont aromás illatú, kesernyés ízű, fűszerezésre a fészekből kicsípett szirmokban található bibéket használhatjuk. Mindezen kívül sárga és vörös színű festékanyag nyerhető ki belőle. Használhatjuk levesek, mártások, tészták, sütemények, rizsételek, de sajtok, gyógyteák, vajak, és italok (például borok), színezésére, ízesítésére is. De a virágkötészetben is használják, például száraz termését a csokrok, szárazvirág kompozíciók díszítésére használják, a kertben magas termetű térelválasztó növényként lehet ültetni.
A sáfrányos szeklice termesztése
A sáfrányos szeklice nem túl igényes növény, szépen fejlődik a száraz, meleg és a napos helyeken is, de a szárazságot is jól tűri. A talajjal szemben sem túl válogatós, igaz legjobban a mély rétegű, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. Magjait áprilisban vessük el kb. 3-5 cm mélyre, a sorok között 40-60 cm-es sortávolságot hagyjunk. Ha túl sűrűn kelne a vetés, akkor ritkítsuk 10-12 cm-es tőtávolságra. A gyomtalanításon kívül lényegében nincs is egyéb tennivalónk.
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
A dió az egyik leglassabban termőre forduló héjas gyümölcsünk, terméshozama sem nagy eleinte, nem véletlenül magas az ára.
Egykor több száz hektáron virágzott a magyar gesztenyetermesztés, mára azonban alig kétszáznyolcvan hektárnyi ültetvény maradt az országban.
17 milliárdba került a védekezés és olyan feladatokat is el kellett végezni, amire korábban még nem volt példa itthon.
Az őszi időszak fokozott madárinfluenza kockázata miatt megelőző intézkedéseket rendeltek el a magas kockázatúnak azonosított vármegyékben.
Az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva az Arasz komoly segítség volt a Gazdálkodási napló és az EGN beadás követelményeinek való megfelelésben a gazdálkodások adminisztrációs terheinek csökkentésében.
