A gyapottok-bagolylepke a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül a bagolylepkefélék családjához tartozó faj. Hazánkban újonnan megjelenő rovarkártevő.
A gyapottok-bagolylepke jellemzői és kártétele
A gyapottok-bagolylepke eredeti élőhelye a 40. szélességi foktól délre található. 1990-es évek előtt ritkán fordult elő, ’80-as évek közepéig 16-17 évente jelent meg 1-2 évre. Az utóbbi 15 évben azonban a gyapottok-bagolylepke már minden évben megtalálható Magyarországon. A lepke a száraz, meleg időt kedveli. A gyapottok-bagolylepke hernyói meglehetősen fénykerülők, és a nedvességet sem kedvelik. Magyarországon melegebb években dél felől érkezik, és az általa itt lerakott petékből fejlődő hernyók károsítanak. Meleg nyarakon több nemzedéke is kifejlődhet.
A gyapottok-bagolylepke a kukorica egyik legfontosabb kártevője, de a paprikán vagy paradicsomon illetve más zöldségekben is tud kárt tenni, főleg a hernyó. Emellett kárt okoznak dísznövények virágaiban, legyenek azok az ágyásban vagy az ablakládában. A keletkezett kórokozók hatolhatnak a növénybe. A növények betegek lesznek, ami által a termésminőség is romlik.
A gyapottok-bagolylepke elleni védekezés
A gyapottok-bagolylepke hernyók kártétele elleni védekezést már az imágók rajzásával egyidejűleg meg kell kezdeni. Ez azért fontos, mert miután a hernyók berágnak a virág vagy termés belsejébe, már elérhetetlenek számunkra. Az imágók rajzásának idejéről tájékozódhatsz ragacsos vagy varsás típusú feromoncsapda vagy fénycsapda segítségével. Kémiai védekezés is lehetséges, de fontos, hogy csak a kultúrában engedélyezett készítményekkel tegyük azt!
Ebben az évben a Magyar Rovartani Társaság olyan fajokat jelölt, amelyek életük valamely szakaszában szorosan kötődnek a faodvakhoz.
Ajánlott időben megkezdeni a védekezést a talajlakó kártevők ellen a magyar földeken.
A kukorica a búza mellett a legfontosabb szántóföldi kultúrák közzé sorolható hazánkban, szerencsére növényvédelmi szempontból nem problémás.
A Magyarországon nem őshonos Gamma bagolylepke nyár elején tömegesen érkezett hazánkba.
Az elmúlt napokban számos településen figyeltek meg nagy mennyiségben barna lepkéket.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
A talaj megismerése és észszerű használata megkerülhetetlenné vált Magyarországon is.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
