Az egyre gyakoribb aszályok és a kitolódó nyári időszakok miatt a növénytermesztésben már nem a maximális hozamok elérése, hanem a hatékonyság javítása a fő cél. A szakértők szerint a vizet véges erőforrásként, a talajt pedig megőrzendő biológiai rendszerként kell kezelni. Mivel Magyarországon egyszerre van jelen a téli és tavaszi víztöbblet, valamint a nyári vízhiány, a csapadék helyben tartása kulcsfontosságúvá vált. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő talajszerkezet kialakítása, a szervesanyag-tartalom növelése, valamint a talajélet védelme a túlzott vegyszerhasználattal szemben.

A növényeket érő hő- és szárazságstressz hatásai távérzékeléssel és biostimulátorok alkalmazásával enyhíthetők. A megváltozott éghajlati viszonyok miatt a teljes gazdálkodási rendszer - a vetésszerkezettől a talajművelésig - átalakításra szorul. A szakemberek ugyanakkor azt javasolják, hogy a gazdálkodók az új technológiákat először csak kisebb területeken teszteljék, majd a mért adatok alapján, fokozatosan terasszák ki azokat.

A mezőgazdaság másik meghatározó területe, a sertéságazat szintén komoly kihívásokkal küzd. A megváltozott fogyasztói szokások, a csökkenő sertéshús-fogyasztás, a magas takarmányárak és az ágazati integráció hiánya egyaránt rontják a versenyképességet. A kiutat az adatvezérelt, precíziós termelés és a korszerű takarmányozási technológiák jelenthetik. Komoly hazai piaci előnyt hozhat ugyanakkor az alacsony antibiotikum-használat, amely töredéke a főbb európai versenytársakénak, így a hazai termelők egészségesebb és biztonságosabb élelmiszert tudnak előállítani. A tartós sikerhez azonban a takarmánytermelők, az állattartók és a feldolgozók lényegesen szorosabb együttműködésére van szükség.

A kertészeti szektoron belül a hazai tormatermesztés helyzete szintén átfogó stratégiát követel. Bár a magyar torma minősége nemzetközileg is elismert - a hazai termés döntő részét adó hajdúsági régióból az áru 90%-a exportra kerül -, a szélsőséges áringadozások és az erősödő nemzetközi konkurencia állandó kockázatot jelentenek. Mivel a hagyományos tormafogyasztás kifejezetten szezonális és fokozatosan csökken, a termelőknek és a feldolgozóknak új piacokat és értékesítési csatornákat kell találniuk.

A megoldást az innováció jelentheti, amelynek során a tormát a modern gasztronómia, például a grill- és a streetfood-kultúra részévé kell tenni új, kreatív szószok formájában. Az ágazat jövőjét a szakértők a prémium szegmensben látják, ahol az alacsony ár helyett a magas minőség, a korszerű csomagolás, valamint a fiatalabb generációkat is megszólító, tudatos marketing és az eredetvédelem kerül a középpontba.