
Kemény időszak vár a magyar állattartókra: nincs mese, erre fel kell készülni
Kihívásokkal teli időszak előtt áll az állattartás és takarmányágazat Magyarországon, de azért vannak biztató fejlemények is.
A házibivaly eredetileg Ázsiából származó, Magyarországon őshonos párosujjú patás állat. Elsősorban igavonásra használták, de tejét és húsát is felhasználják.
A házi vízibivaly (Bubalus bubalis) az emlősök osztályának párosujjú patások rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak családjába és a tulokformák alcsaládjába tartozó faj. Egyéb nevei: vízibivaly vagy házibivaly. Magyarországon a bivalyok törvényileg védett őshonos állatoknak számítanak. A bivaly hármas hasznosítású állatfaj, melynek elsőrendű feladata a vontatás volt, ugyanis igavonó ereje 50%-kal nagyobb, mint a szarvasmarháé, ezért terméskövek, vastag fatörzsek vontatására, valamint termőföldek feltörésére használták. Ezen kívül a tejét és a húsát is hasznosítják. A bivalytejből többféle sajt is készül, mint például a mozarella, a cheddar és a feta.
A házibivaly életmódja
A házibivaly igénytelenebb állat még a magyar szürke marhánál is, mivel megeszi a sziki kákát, a nádat a szittyót és a mocsári füveket és edzett a gümőkórral szemben is. A szarvasmarhánál nyugtalanabb, félénkebb, gondozójával szemben azonban engedelmes és jóindulatú. De kevesebb veszedelmesebb állat létezik a felingerelt bivalybikánál. Igaz, általában csak akkor támad, ha sarokba szorítják.
A házibivaly előfordulása
A házibivaly Indiából, Dél-Ázsiából, valamint Kínából származik. Ázsián kívül azonban nagy számban tartják Európában, Ausztráliában, Észak- és Dél-Amerikában, illetve Afrika egyes országaiban. Alaktanilag és viselkedésileg két típusa különböztethető meg: Indiában és nyugatra a folyami vízibivaly, valamint Asszámban, Dél-Ázsiában és Kínában a mocsári vízibivaly.
A házibivaly táplálkozása
A házibivalyok a szárazföldi és vízinövényeken élnek. Áradások, árvizek idején a víz alatt legelnek, fejüket a víz fölé emelve. A zöldtakarmányokat széles körben használják intenzív tejtermelésre és hízlalásra. A lehetséges takarmányok közé tartozik - egyebek mellett - a lucerna, a banán, a manióka, a kukorica, a zab, a földimogyoró, a cirok, a szójabab, a cukornád, és a répa levele, szára vagy nyesedéke. A bivalyok megeszik sziki kákát, a nádat a szittyót és a mocsári füveket is.
A házibivaly fajtái
Korábban számos vita folyt arról, hogy a vad vízibivaly (Bubalus arnee) és a házi vízibivaly egy fajt alkot-e, vagy külön fajoknak tekinthetők. A két bivalyt az őstulok és szarvasmarha mintájára, manapság a legtöbben külön, önálló fajnak tartják, de még nem mindenki.
A házibivaly szaporodása
A mocsári bivalyok általában idősebb korban válnak szaporodóképessé, mint a folyami fajták. Egyiptomban, Indiában és Pakisztánban a fiatal hímek 3,0-3,5 éves koruk körül párosodnak először, de Olaszországban már 2 éves korukban is használhatók. A sikeres párosodás 12 éves korig vagy még idősebb korig is folytatódhat. Egy jó folyami bivalyhím egy év alatt 100 nőstényt is megtermékenyíthet. A párosodásra erős szezonális hatás érvényesül, a hőstressz csökkenti a libidót. A vemhesség 281-334 napig tart, de a legtöbb jelentés 300 és 320 nap közötti tartományt ad meg. A mocsári bivalyok egy-két héttel tovább hordják borjaikat, mint a folyami bivalyok. Nem ritka, hogy a vízibivalyok még 30 éves korukban is jól dolgoznak, és olyan eseteket is feljegyeztek, amikor a munkaképes életkor elérte a 40 évet.
Kihívásokkal teli időszak előtt áll az állattartás és takarmányágazat Magyarországon, de azért vannak biztató fejlemények is.
Sok mindenre oda kell figyelnie annak, aki földet venne vagy éppen eladna Magyarországon.
Nagyon komoly probléma lehet azoknál a cégeknél, akik eddig nem árazták be a termékeiket.
A toxinos kukorica óriási gondot jelenthet az egész ágazatnak, csak közösen lehet megoldani a problémát.
A szakértők szerint a következő időszakban várhatóan szigorodni fognak a hitelhez jutás feltételei az agrárfinanszírozásban.
Lezárult a WEB-GN beadás. Az adminisztrációs terhek most fognak igazán jelentkezni mindenkinél.
A vetőmagtermesztéssel foglalkozó gazdák szerint az 1000 hektáros birtokméret vízválasztó: nem megfelelő gépekkel ugyanis ekkortól lesz legalább akkora nyűg a nagy termés, mint amekkora öröm.