Ács Norbert Nagykanizsán gazdálkodik egy ma már 900 hektáros területen, ahol a fő profil és jövedelemforrás a növénytermesztés. Emellett húsmarha-tenyésztéssel is foglalkozik, amely, mint lapunknak elmondta, egy támogató ágazat, ami jelenleg ugyan kiszámíthatóbb, ám a gazdaságában jóval csekélyebb bevételi forrást jelent. A szakembertől megtudtuk, 6-8 hónapos borjúkat értékesít, amely döntően külföldre kerülnek tovább hizlalás céljából, de az ebből származó profit az üzem egészét nézve nem számottevő. Kiemelte, „biznisz” szempontjából a húsmarha-tenyésztés akkor tud rentábilis lenni ilyen formában, tehát anyatehén-állomány tartással, ha az év nagyobb részében megoldott a legeltetéses tartásmód.

Okszerű gazdálkodással, illetve, ha az időjárás is kegyes lesz hozzám, akkor jó termés mellett a növénytermesztéssel még mindig nagyobb „sikereket” fogok tudni elérni, mint az állattenyésztéssel.

Ők lettek 2023-ban a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek

Idén is díjazta a Portfolio Csoport a legsikeresebb és legkiemelkedőbb agrárgazdasági szereplőket az Agrárszektor 2023 Konferencián.

Jöhetnek az új növények?

Az egyre szélsőségesebb időjárás, illetve a klímaváltozás évről évre erősödő hatása miatt sokan hangoztatják, hogy a hagyományos szántóföldi növények mellett új fajokat is érdemes lenne kipróbálni a magyar földeken. Ács Norbert lapunknak elmondta, a gazdaságukban már 2014 óta folyamatosan próbálkoznak „új” növények termesztésével, valamint a termesztéstechnológia módosításával.

Úgy látom, hogy a 3-5 év átlagában, jövedelmezőség tekintetében nem térnek el nagymértékben a különböző növénykultúrák egymástól. Az utóbbi két évben vetőmagtermesztéssel is foglalkozom, most ezen az úton próbálok alternatív jövedelemforrást találni.

A fiatal gazdák helyzete Magyarországon

Nincsenek könnyű helyzetben a gazdák itthon, legyen szó akár a fiatalabb, akár az idősebb generációról, időről időre jönnek olyan nehézségek, amelyek komoly kihívások elé állítják a termelőket. A koronavírus-járvány megjelenése óta a feje tetejére állat a gazdasági élet az egész világon, így Magyarországon is, a csitulását követően pedig kitört az orosz-ukrán háború a szomszédban, amely még tovább tetézte a bajokat - közölte Ács Norbert. Hozzátette, 2019 év végéig nyugodt vizeken evezett a mezőgazdaság, kiszámítható, tervezhető bekerülési költségek és értékesítési árak jellemezték a piacot, ám 2020 után minden megváltozott.

Hangsúlyozta, a fiatal gazdálkodók helyzetét nagy mértékben befolyásolja, hogy milyen gazdaság áll mögöttük, hiszen egy jól prosperáló átvétele, akár egy családi örökség révén, biztos támaszt jelent a nehéz gazdasági időszakokban is. Ugyanakkor az, aki az alapoktól kezdte felépíteni a gazdaságát, annak a jelenlegi piaci anomáliák által okozott nehézségek áthidalása is alapvető túlélési gondokat okozhat.

Általánosságban elmondható, hogy a generációmnak a mai digitalizált világ nagy előnyt jelent a korábbi generációkhoz képest, mivel olyan gyors és nagyfokú információ áramlás valósul meg, ami nagymértékben segít a megfelelő döntések meghozatalában, illetve a piaci előnyök kihasználásában. Emellett azt látom, hogy társadalmi elismertség szempontjából jelentősen javult az utóbbi évtizedben a mezőgazdaságban dolgozók megítélése, nagyobb megbecsülésben részesülnek, emiatt azt vettem észre, hogy egyre vonzóbb ez a pálya az ifjúság körében

- mondta a szakember.

Versenyképes magyar mezőgazdaság

Annak ellenére, hogy jelenleg vészjósló felhők járnak a mezőgazdaság egén, Ács Norbert fiatal gazdaként is lát jövőt benne. Szerinte a magyar agrárium versenyképességét úgy lehetne növelni, ha az itthon megtermelt alapanyagokat - legalább részben - feldolgoznánk, és jóval rövidebb ellátási lánccal juttatnánk el a végfelhasználóhoz, így a termelés nagyobb profitban részesülne szemben a kereskedelemmel. Úgy látja, a Magyarországon előállított alapanyag helyben feldolgozva nagy mértékben hozzájárul a nemzeti össztermékhez. Hozzátette, legyen szó akár fiatal, akár sokat tapasztalt termelőről, és tevékenykedjen az agrárium bármely területén, egyedül kevés egy ilyen láncolat felépítéséhez. Szükség lenne tehát olyan gazdatársulásokra, illetve azok támogatására, amelyek nemcsak anyagi, hanem bizalmi tőkén alapulva is megvalósíthatóvá teszik a feldolgozó tevékenységet.

Véleményem szerint az én generációm már el tud szakadni a rendszerváltás előtti időszakból hozott negatív mintáktól, ezáltal mi már alkalmasak leszünk egy új szemléletmód segítségével hatékonyabb együttműködésre.