
Nem jött be a magyar gazdák számítása: váltani kell erről a növényről is?
Az idei évben tapasztalt nehézségek ellenére sem rendült meg a magyar termelők bizalma a napraforgóban.
A bálázókat a különböző növényi alapú, szárított szálastakarmányok összegyűjtésére, illetve azok kör alakú vagy szögletes bálába való tömörítésére használják.
A bálázók, körbálázók alkotják a szálastakarmány betakarítás gépeinek egyik legnépszerűbb csoportját. Ezek a gépek a különböző növényi alapú, szárított szálastakarmányok összegyűjtésére, illetve azok bálába való tömörítésére használhatóak. Egyaránt alkalmasak a különféle fűfajták, azaz a széna bálázására, a gabonatermesztés melléktermékének tekinthető szalma kezelésére, de a megfelelő eszközökkel immáron a lucerna bálázása is megoldható.
Többfajta működési elvű bálázó ismert, ezt egyrészt az előállított bála mérete és formája is befolyásolhatja, másrészt az egyes mezőgazdasági gépgyártók is eltérő megközelítést alkalmazhatnak. Magyarországon inkább a körbálázók a legnépszerűbbek, amelyekből léteznek fixkamrás és változó kamrás változatok is. A változó kamrás körbálázók esetében a bálaátmérő bizonyos keretek között variálható, így igény szerinti méretű bálák készíthetőek. A legtöbb modern körbálázó egyaránt alkalmas a zsineges és hálós bálakötözésre is.
Ugyan a körbálák a szállítás és tárolás szempontjából nem mindig jelentik éppen a legideálisabb megoldást, azonban számtalan előnnyel is szolgálnak a szögletes társaikhoz képest. A körbálázók valamelyest kíméletesebben tömörítik a szálastalarmányokat, így a pillangósoknál oly jellemző levélhullás ezáltal csökkenthető. Emellett a szabadban tárolt körbálák az átázás veszélyének is kevésbé vannak kitéve.

Az idei évben tapasztalt nehézségek ellenére sem rendült meg a magyar termelők bizalma a napraforgóban.
2026-ban a hőség és az aszály is komoly hatással volt a hagymatermesztésre Magyarországon.
Ez így nem mehet tovább: ingyenes vízből nem lesz biztonságos öntözés Magyarországon.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.