A kutatás a résztvevők értékorientációit is vizsgálta. Az erősebb szociális értékekkel rendelkező emberek inkább figyelembe veszik tetteik közösségi hatásait, míg az erősebb személyes értékeket képviselők inkább egyéni preferenciáik, céljaik és érdekeik alapján döntenek. Az eredmények szerint a húsmentes nap bevezetésének legerősebb motivációja az egészség. Környezetvédelmi okokat leginkább azok említettek, akik már korábban is csökkentették húsfogyasztásukat, míg az állatvédelem játszotta a legkisebb szerepet.  Az értékek fontossága is kiemelkedett: akiknél a szociális értékek erősebbek voltak a személyeseknél, azok motivációtól függetlenül nyitottabbak voltak a húsmentes nap elfogadására. 

Megdöbbentő tévhitek dőltek meg a húsfogyasztásról, ezt sokan nem tudták

Az állati eredetű élelmiszerek körül évek óta számos tévhit és félinformáció kering, amelyek sokszor félrevezetik a fogyasztókat.

Hasonló mintázatok figyelhetők meg más európai országokban is: az egészségügyi előnyöket közvetlenebbnek és személyesebben relevánsnak érzékelik az emberek, míg az etikai és környezeti szempontok sokszor elvontabbak vagy másodlagosak maradnak

- mondta Fertő professzor. 

A kutatás szerint a témában azok az akciók lehetnek hatékonyabbak, amelyek az egészségügyi előnyöket hangsúlyozzák, és közösségi élményeket is kínálnak, nem pusztán információátadással próbálnak hatni. Ilyen lehet például, ha beemelik a fenntarthatósági és proszociális témákat az iskolai tananyagba, támogatják a közösségi élelmiszer-kezdeményezéseket vagy közös főzéseket és helyi élelmiszereseményeket szerveznek - írták a sajtóanyagban.