Gajdos László szerint az ország vízgazdálkodása évtizedeken keresztül arra épült, hogy „a vizet minél gyorsabban elvezessük az országból”, miközben a mai klimatikus helyzetben ennek éppen az ellenkezőjére lenne szükség. A miniszter konkrétan arról beszélt, hogy a Homokhátság több térségében kritikusan csökkent a talajvízszint, és vannak olyan települések, ahol a mezőgazdasági termelés jövője is veszélybe kerülhet. Kiemelte, hogy az idei csapadékhiány már tavasszal olyan állapotokat idézett elő, amelyek korábban inkább csak a nyár végére voltak jellemzőek. Hangsúlyozta,

nem lehet tovább úgy tenni, mintha ez egy átmeneti probléma lenne, mert a klímaváltozás tartós vízhiányos időszakokat okoz Magyarországon.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi földekből mintegy öt-hét balatonnyi vízmennyiség hiányzik. Az áprilisi csapadékhiány különösen kirívó volt. A megszokott és szükséges negyven helyett mindössze négy milliméternyi eső esett. Bár a május hozott némi enyhülést, a helyzet messze van az ideálistól. A legfőbb gondot a vízmegtartó képesség hiánya jelenti. A szakember kiemelte, hogy alapvető szemléletváltásra van szükség. Amikor esik, a csapadék megőrzése minden érintettnek kiemelt feladata és kötelessége. Ez egyaránt vonatkozik az önkormányzatokra, a gazdákra és a vízügyi szakemberekre.

A hazai folyók állapota felemás képet mutat. Míg a Duna vízállása kedvezőbb, a Tiszánál már érezhetőek a nehézségek. Ennek oka, hogy a felső szakaszon Románia igyekszik minél több vizet visszatartani. Gajdos szerint a jövőben hasonló lépésre lehet számítani Ukrajna részéről is. A háború utáni gazdaságélénkítéshez ugyanis nekik is jelentős vízmennyiségre lesz szükségük. Bár konkrét intézkedésekről még nem született döntés, a vízügyi igazgatóság már életbe léptette az aszálykezelési tervét.

A hazai tavak közül a Balaton valószínűleg elkerüli a negatív vízállásrekordot. A Velencei-tó helyzete azonban aggasztó, így ott mindenképpen meg kell oldani a vízpótlást. Bár a szakemberek elsősorban a természetes csapadékban bíznak, alternatív megoldások is napirenden vannak. Ilyen lehet a tisztított szennyvíz újrahasznosítása. Ennek aránya itthon jelenleg alig négy-öt százalék, szemben például Izrael kilencvenöt százalékos mutatójával. Szakmailag lehetséges lenne a Velencei-tavat is ezzel a módszerrel tölteni.

Az interjú másik jelentős témája az osztrák eredetű azbesztszennyezés ügye volt. A miniszter elmondta, több magyarországi helyszínre is kerülhetett olyan zúzott kőanyag, amely azbesztet tartalmazott. Kiemelte, az azbeszt különösen veszélyes anyag, ezért a magyar hatóságok azonnali vizsgálatokat indítottak, és osztrák-magyar vegyes bizottság jött létre az ügy kivizsgálására. Elmondása szerint sikerült elérni, hogy az érintett osztrák bányákból jelenleg ne érkezzen további szállítmány Magyarországra. A beszélgetés során többször előkerült az is, hogy a lakosság bizalma csak teljes átláthatósággal állítható helyre.

A műsorban szó esett az akkumulátorgyárakról és a környezetvédelmi szabályozások hitelességéről is. Gajdos azt mondta, hogy gazdasági beruházások csak akkor támogathatók, ha nem veszélyeztetik az ivóvízbázisokat és a lakosság egészségét. Rónai Egon kérdéseire válaszolva a miniszter elismerte, hogy a társadalomban jelentős bizalmatlanság alakult ki a nagyipari beruházásokkal kapcsolatban, ezért szerinte a jövőben szigorúbb ellenőrzésekre és nyilvánosabb monitoringrendszerekre lesz szükség.