A jelenlegi helyzetben a mesterséges vízpótlás elkerülhetetlen, de a szakembereknek szigorú alapelveket kell követniük.
Itt van minden, amit a A „Vizet a tájba!” programról tudnia kell a gazdálkodóknak.
Az ország területén már 27 helyszínen zajlik holtágak ökológiai vízpótlása, természetvédelmi területek vízellátása.
A természetes vizekbe visszaengedett szennyvíz minősége nagyon szabályozott, és a tisztítási technológiák az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődtek.
A beavatkozás nemcsak a horgászat szempontjából elengedhetetlen, hanem ökológiai okokból is életmentő.
A lukácsházi Abért-tónál több területet is lezártak a hatóságok az azbeszt jelenléte miatt.
A szegedi kutatók eredményei új fejezetet nyithatnak az aszály elleni küzdelemben.
Szerdán már kormányülést tartott a frissen megalakult kormány Ópusztaszeren, ami után a miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott.
Kritikus szintre, alig 70 centiméterre csökkent a Velencei-tó vízszintje, jelentős csapadék hiányában a tó őszre akár teljesen kiszáradhat.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
A téli csapadékhiány miatt rendkívül alacsony a Tisza és holtágainak vízszintje, ezér mesterséges vízpótlásra van szükség.
Az újbudai Kána-tó revitalizációjának célja a tó vízminőségének javítása és egy hosszú távon fenntartható, stabil vízrendszer kialakítása.
A Balaton déli partján egyre nagyobb gondot okoz a víz sekélyesedése és iszaposodása.
Bár a 19. században a túlzott vadászat miatt teljesen kipusztultak, ma már több mint tízezer hód él Magyarországon.
Fonyódon és Zamárdiban is felháborodást váltottak ki a Balaton partján felhalmozott, sötét és bűzös iszapkupacok.
A volt köztársasági elnök szerint egy magyar fejlesztés meg tudja oldani Afrika ívóvíz- és szennyvíztisztítási problémáját.
Bicsérden a 2022-es aszály során teljesen kiszáradt horgásztó medrében újra megjelent a víz.
Habzik a patak, pusztulnak a halak, vízszennyezés történt a népszerű horgásztónál.
Az olasz csizma orrában elterülő tartományban 3000 hektáron okozott súlyos károkat a szélsőséges időjárás, 900 hektár kerül víz alá.
Az elmúlt 150 év vízrendezési gyakorlata jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy hazánk fokozatosan elveszítette természetes vízgazdagságát.
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
Egyre élesebb a helyzet a magyar mezőgazdaságban, mégis egyre többen választják az agrárpályát.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
