Az idei rendkívül száraz nyár országszerte és Kecskeméten is látványosan megterhelte a városi zöldfelületeket, a térség pedig hosszabb távon is különösen kitett az aszályos időszakoknak. Ilyen körülmények között felértékelődik minden lehulló csapadék, ezért egyre fontosabb kérdés, hogy mi történik vele azután, hogy eléri a városi felszínt. A hagyományos városi vízelvezetés jellemzően arra törekedett, hogy a csapadékot minél gyorsabban elvezesse. A természetalapú megoldások célja ezzel szemben a víz helyben tartása és beszivárgásának segítése, hogy az később a növényzet számára is hozzáférhető legyen - írja közleményében az Európai Éghajlati Paktum.

Ennek egyik látványos példája az esőkert. A mesterségesen kialakított, növényekkel beültetett mélyedés a környező felületekről érkező csapadékot fogadja be, lassítja annak lefolyását és segíti a talajba szivárgást. Közben új zöldfelület és élőhely jön létre, így ugyanaz a beavatkozás egyszerre támogathatja a csapadékvíz kezelését és a városi biodiverzitást. Kecskeméten önkormányzati és civil együttműködésben több ilyen kert is létesült. A város egyik jól dokumentált példája a Sosztakovics utcai esőkert, de a Gerlice utcában és további helyszíneken is létrejöttek hasonló megoldások. Ugyanezt a természetalapú szemléletet képviseli nagyobb léptékben a Kecskeméti ErdőPark. Az öt hektárnál nagyobb terület kialakítása 2022-ben indult a Zöld Küldetés Egyesület kezdeményezésére, több száz önkéntes részvételével. Néhány hét alatt közel 35 ezer facsemete került a földbe. Az esőkertek és az ErdőPark különböző léptékű beavatkozások, közös bennük azonban, hogy a városi környezet alakításakor nagyobb teret adnak a természetes folyamatoknak, a víz helyben tartásának és az élővilágnak.

A csapadékvízre helyben hasznosítható erőforrásként érdemes tekintenünk. Egy jól kialakított esőkert lassítja a víz lefolyását, segíti a beszivárgást, miközben a növényzetnek és a városi élővilágnak is kedvezőbb környezetet teremt. Kecskeméten az elmúlt években többféle természetalapú megoldással szereztünk gyakorlati tapasztalatot, az esőkertektől az ErdőParkig. Ezek különböző léptékű beavatkozások, mégis ugyanabba az irányba mutatnak: a településeinket úgy kell alakítanunk, hogy jobban együtt tudjanak működni a természetes folyamatokkal.

– mondta Farkas-Barta Kata, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete, a Zöld Küldetés Egyesület elnöke.

Farkas-Barta Kata az Európai Éghajlati Paktum magyarországi nagyköveteként elsősorban a vízgazdálkodás, a biodiverzitás és az erdők témájával foglalkozik, az esőkertek építése és népszerűsítése pedig nagyköveti tevékenységének egyik fontos területe. A kecskeméti esőkertek megálmodójaként és szakmai koordinátoraként évek óta dolgozik azon, hogy a természetalapú vízmegtartási megoldások szélesebb körben is ismertté váljanak. A kecskeméti példák más települések számára is hasznos tapasztalatokat kínálhatnak. A helyi adottságokhoz igazított megoldások közös célja, hogy a lehulló vízből minél több maradjon helyben, és a települési zöldfelületek ellenállóbbá váljanak a szélsőségesebb időjárással szemben.