Az utóbbi években Magyarország több régiója is súlyos aszályokkal küzdött, ami a talaj felső rétegének látványos kiszáradásához vezetett - nyilatkozta az InfoRádióban Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza. A szakember különösen veszélyeztetett területként azonosította a Balaton nyugati vidékét, a Duna-Tisza közének déli részét, a Hortobágy és a Tisza közötti tájegységet, valamint a Soproni-hegység egyes részeit.

Ha nagy a szárazság, akkor nagy a tűzveszély is, de ez nem azt jelenti, hogy több a tűzeset

- hangsúlyozta az éghajlatkutató. Bár a szárazságmutató az elmúlt két évtizedben közel 30 százalékkal emelkedett, a tűzesetek száma paradox módon csökkent. Ez elsősorban az uniós szabályozásnak és a növekvő társadalmi tudatosságnak köszönhető, valamint olyan korábbi mezőgazdasági gyakorlatok visszaszorulásának, mint a tarlóégetés.

A klímakutató figyelmeztetett, hogy a kibocsátások csökkentése nélkül a jövőben még több hőhullám és aszályos időszak várható. A pesszimista forgatókönyv szerint 2050-re megduplázódhat, a század végére pedig akár ötszörösére is nőhet az a ritka tűzgyakoriság, amely jelenleg csak 25 évente egyszer fordul elő.

A tanulmány társszerzője, Burger Csaba a tűzvészek gazdasági vonatkozásaira hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy az Európai Parlament előírása szerint az Európai Központi Banknak is érvényesítenie kell a párizsi klímaegyezményt, míg a Magyar Nemzeti Bankot törvény kötelezi a kormány környezeti politikájának támogatására. A klímaváltozás pénzügyi kockázatai között említette, hogy egyes ingatlanok biztosíthatósága megszűnhet, ami megnehezíti a hitelezést. Az új beruházásoknál már tűzvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni, a tűzkárok pedig nemcsak lakóingatlanokat, hanem termelőüzemeket és infrastruktúrát is érinthetnek, ami közvetlenül befolyásolja a gazdaság működését.