Részben az egyre kiszámíthatatlanabb és ritkább dunai árvizek miatt ma már fokozottan jelentkezik az erdők száradása itthon.
Az időjárás és a gazdasági helyzet is egyre jobban szorongatja a magyar halászati ágazatot.
Idén nyáron is teljesen kiszáradt egy csaknem 100 hektáros területű tó az Alföldön.
A klímaváltozás és az arra való felkészülés nem csak az erdőkre, az erdőgazdálkodásra is kihat.
Országosan ezer vízügyi szakember dolgozik az aszály elleni küzdelemben Magyarországon.
Már az űrből készített műholdfelvételeken is kivehető az aszály miatt kiszáradt növénytömeg.
Brutális aszály sújtotta Magyarországot 2022-ben, és ha így megy tovább, idén sem lesz jó évünk.
Országszerte készítettünk fotókat az egyre szárazabb tájról – várható, hogy a napokban még tovább romlik a helyzet.
A növénynek nagyon gyorsan kellene egy kiadós eső, de egyelőre az előrejelzések szerint erre nincs sok esély.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Összehangolt válaszokra van szükség az erdőgazdálkodásban a klímaváltozás kihívásaira.
A Homokhátság szárazodása felgyorsult az utóbbi évtizedekben, amit jól mutat, hogy az elmúlt négy évben mindössze 644 nap nem minősült száraznak.
A tavaszi, nyári időszakban, amikor erős a besugárzás, a felmelegedő, kiszáradt talajfelszín fölött időnként porördögök.
A klímaváltozás hatására tömegesen pusztulnak a lucfenyők a visegrádi füvészkertben.
Egy ENSZ által készített tanulmány szerint az Antarktisz kivételével a Föld szárazföldi területeinek 40%-a már most száraznak minősül.
Mostanra jobban kiszáradt a Nagyszéksósi Bivalyrezervátum, mint a nyári kánikulák idején.
Sokak szerint a Duna medrében elszáguldó hatalmas vízmennyiség jelent megoldást az aszállyal küzdő gazdálkodók számára, a helyzet azonban jóval összetettebb.
A klímaváltozás miatt inthetnek búcsút a magyarok az eddig ismert ősznek és télnek.
A már két hónapja tartó nagyon meleg és nagyon száraz idő hatására teljesen elpárolgott a víz az Orosháza mellett fekvő tavakból.
A túl- vagy alul öntözés, a nem megfelelő tápanyagutánpótlás de még a napfény hiánya is gondokat okozhat.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
