Rekordalacsony a vízállás a Velencei-tavon, ilyen legutoljára 2022 őszén történt.
Gyakorlatilag összeomlott a farmosi békapopuláció, a csaknem százszázalékos visszaesés hátterében nem a vonulási útvonal megváltozása áll.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság csaknem egymilliárd forint uniós támogatásból új tájegységi központot hoz létre Dinnyésen.
Egy friss jelentés szerint a klímaváltozás nélkül is súlyos katasztrófa jöhet Magyarországon.
A kormány 26,4 milliárd forintot biztosított a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítására, amely a térség súlyos kiszáradási problémáinak megoldását célozza.
A cikkek szerint úgy tűnik, Iránban megkezdődött a visszaszámlálás az országos katasztrófa előtt.
A Szilvásváradon található Szalajka-patak felső szakasza és a Fátyol-vízesés kiszáradt.
A klímaváltozás miatt több tíz hektárnyi idős kocsányos tölgy száradt ki Gemencen.
Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a tüzek a magyar erdőkre a klímaváltozás miatt.
Hazánk egyedülálló természeti kincse víz nélkül maradt, a Szalajka-patak medrét levelek borítják.
A friss vetésekre a gombák spórával szél útján könnyen átterjednek, így egyes területeken jelentős kórokozónyomásra lehet számítani.
A klímaváltozás következtében egyre súlyosabb aszályok és növekvő tűzveszély fenyeget.
Vészesen pusztul az erdőállomány Romániában, az okok között megtalálhatók környezeti és emberi tényezők is.
Nemcsak a szántóföldeken, de az erdőgazdálkodásban is egyre fontosabbá válik az aszálykezelés.
Az elmúlt három évben 120 centimétert csökkent a vízszint, és a tó jelenleg a kiszáradás jeleit mutatja.
Kiemelkedő sikerrel zárult a Fővárosi Önkormányzat első Önkéntes vízadás programja itthon.
Az 1970-es években merült fel először egy átfogó vízvédelmi rendszer kialakítás a Balaton vízminőségének megóvása érdekében.
Egy új mobilapplikáció segítségével most bárki segíthet feltérképezni hazánk kiszáradó vizeit.
Megdöbbentő látvány fogadja az Upponyi-hegységbe látogatókat, a térség meghatározó vízbázisának számító Lázbérci-víztározó medre nagyrészt szárazon áll.
A korábban vöröshomokkő- és agyagbánya helyén kialakult tó medre szinte teljesen száraz.
A szakemberek szerint egyre inkább az alternatív talajművelési megoldások felé fordulnak a magyar gazdák.
A pozsgásokra nálunk inkább dísznövényként gondolunk, pedig a világ számos részén zöldségként, gyümölcsként, takarmányként vagy gyógynövényként termesztik őket.
Különösen üdítő, hogy az új stratégia nagyobb figyelmet fordít az ökológiai gazdálkodásra.
Az aszály, az erős forint és a takarmányhelyzet romlása is szűkíti a gazdálkodók mozgásterét.
Ha azt szeretnénk, hogy a saját termésből még télen, sőt akár tavasszal is ehessünk, a megfelelő szedési idő és a tárolás is nagyon fontosak.
Kevesebb művelés, jobb vízmegőrzés, célzott tápanyag-kijuttatás: ismerje meg a KUHN STRIGER sávművelő előnyeit.
