Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
A Homokhátság szárazodása felgyorsult az utóbbi évtizedekben, amit jól mutat, hogy az elmúlt négy évben mindössze 644 nap nem minősült száraznak. Az ENSZ 2020-ban már félsivatagnak nyilvánította a területet, amelynek problémáiról nemrég szegedi szakmai konferencián tanácskoztak. Sipos György, a Szegedi Tudományegyetem Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének vezetője az InfoRádiónak adott interjújában elmondta, hogy a térség korábban is hajlamos volt a kiszáradásra.
A Homokhátság esetében már a régmúltban is többször előfordult, hogy jóval kevesebb víz volt a talajban, és - akár emberi hatás következtében is - futóhomok-mozgások indultak meg a vidéken
- fogalmazott a szakértő. A tanszékvezető rámutatott, hogy bár a térségben a csapadék mennyisége nagyjából állandó maradt, sőt helyenként enyhén növekedett is, a párolgás mértéke jelentősen, 5-10 százalékkal emelkedett. Ennek következtében a talajvízkészletek nem tudnak megfelelően feltöltődni. A kiszáradási folyamatot számos emberi tényező is súlyosbítja, köztük a belvízelvezetés, a mezőgazdasági területhasználat intenzívebbé válása, sőt, meglepő módon a térség fásítása is.
A fák jóval többet párologtatnak, mint a lágyszárú vegetáció. Tehát nagyon sok tényezőből áll össze a szárazodás, de azért alapvetően a globális felmelegedés a fő motorja
- jegyezte meg Sipos György. A megoldási lehetőségek korlátozottak. A Tisza vizének felhasználása csak lokális eredményeket hozhat, de az egész Homokhátság problémáját nem orvosolja. A folyó duzzasztása is csak a közvetlen környezetében jelenthet javulást. A szakértő szerint a jelenlegi helyzetben az adaptáció a legfontosabb: a területhasználat átalakítása a megváltozott klimatikus viszonyokhoz.
Nyilvánvalóan ez egy nagyon sokrétű beavatkozást igényel, és helyről helyre változhat, hogy milyen beavatkozások vezethetnek sikerre; úgy mondjuk ezt, hogy területileg differenciálni kell azt, hogy most éppenséggel visszatartjuk a belvizeket, vagy a talajmegújító mezőgazdaságot próbáljuk előtérbe helyezni, ami segíti a talajnedvességnek a megtartását
- magyarázta az egyetemi docens.
