Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia!
Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.
AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!
Mezőgazdasági termelők és fiatal gazdák fix 30 000 Ft-ért regisztrálhatnak!
NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók 35% kedvezménnyel regisztrálhatnak!
A Homokhátság szárazodása felgyorsult az utóbbi évtizedekben, amit jól mutat, hogy az elmúlt négy évben mindössze 644 nap nem minősült száraznak. Az ENSZ 2020-ban már félsivatagnak nyilvánította a területet, amelynek problémáiról nemrég szegedi szakmai konferencián tanácskoztak. Sipos György, a Szegedi Tudományegyetem Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének vezetője az InfoRádiónak adott interjújában elmondta, hogy a térség korábban is hajlamos volt a kiszáradásra.
A Homokhátság esetében már a régmúltban is többször előfordult, hogy jóval kevesebb víz volt a talajban, és - akár emberi hatás következtében is - futóhomok-mozgások indultak meg a vidéken
- fogalmazott a szakértő. A tanszékvezető rámutatott, hogy bár a térségben a csapadék mennyisége nagyjából állandó maradt, sőt helyenként enyhén növekedett is, a párolgás mértéke jelentősen, 5-10 százalékkal emelkedett. Ennek következtében a talajvízkészletek nem tudnak megfelelően feltöltődni. A kiszáradási folyamatot számos emberi tényező is súlyosbítja, köztük a belvízelvezetés, a mezőgazdasági területhasználat intenzívebbé válása, sőt, meglepő módon a térség fásítása is.
A fák jóval többet párologtatnak, mint a lágyszárú vegetáció. Tehát nagyon sok tényezőből áll össze a szárazodás, de azért alapvetően a globális felmelegedés a fő motorja
- jegyezte meg Sipos György. A megoldási lehetőségek korlátozottak. A Tisza vizének felhasználása csak lokális eredményeket hozhat, de az egész Homokhátság problémáját nem orvosolja. A folyó duzzasztása is csak a közvetlen környezetében jelenthet javulást. A szakértő szerint a jelenlegi helyzetben az adaptáció a legfontosabb: a területhasználat átalakítása a megváltozott klimatikus viszonyokhoz.
Nyilvánvalóan ez egy nagyon sokrétű beavatkozást igényel, és helyről helyre változhat, hogy milyen beavatkozások vezethetnek sikerre; úgy mondjuk ezt, hogy területileg differenciálni kell azt, hogy most éppenséggel visszatartjuk a belvizeket, vagy a talajmegújító mezőgazdaságot próbáljuk előtérbe helyezni, ami segíti a talajnedvességnek a megtartását
- magyarázta az egyetemi docens.
