Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a térség legnagyobb vízgazdálkodási problémájának az Alföld talajvízkészletének csökkenését és szintjének süllyedését nevezte. A folyamat megállítása, megfordítása nélkül nem csak a talaj szárad ki, de a vizes élőhelyek is eltűnnek, a vízhiány pedig a klímára is kihat - mondta. Hozzátette, hogy megoldást jelent ugyan a Tisza-Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR), amely Tiszalök térségében a Keleti-főcsatornából kivett vizet osztja el  szinte ez egész Alföld területén, de a rendszer elöregedett, rekonstrukcióra szorul. Meg kell oldani azt is, hogy a talajvízpótlásban fontos szerepet betöltő, de már kiszáradt vizes élőhelyeket újra ellássák vízzel - jegyezte meg.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy a Magyarországra érkező felszín feletti vizek mennyisége csökkent az elmúlt évtizedben, és ez  a felszín alatti vízkészletre is hatással van. Hangsúlyozta, olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek segítenek a víz megtartásában, hiszen csak így lehet biztosítani az öntözéshez a vizet a mezőgazdaságban. Beszélt arról is, hogy az öntözött területek nagysága az európai uniós átlaghoz képest rendkívül alacsony az országban, a gazdák öntözési igénye pedig jóval meghaladja a jelenlegi lehetőségeket. Hozzátette: meg kell teremteni a víz kínálatnak azokat a formáit, amelyekhez a gazdálkodók a rendelkezésre álló pályázati forrásokkal jól gazdálkodva hozzájuthatnak, és ezzel teljesítményüket növelhetik.