Növény | 2026. április 14. 08:44
Óriási tévedésben éltünk eddig: lerántották a leplet a csúf igazságról
A szakértő szerint az erdősítés ronthatja is a vízháztartást a homokhátsági területeken.
2026. április 28. kedd Valéria
A szakértő szerint az erdősítés ronthatja is a vízháztartást a homokhátsági területeken.
Olvad a hó, árad az Ipoly, a megemelkedett vízszint miatt egy hidat lezártak a határnál.
A jelenlegi hómennyiség nem elegendő a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de enyhítheti a tavaszi aszályt.
Mit tehetünk hólapátolás közben, hogy csökkentsük egy eljövendő száraz időszak káros hatásait?
Mezőgazdasági szempontból a hó valójában lassan felszabaduló vízkészlet, amely megfelelő kezeléssel hozzájárulhat a talaj vízellátásához.
A vízigényes rizstermesztés fenntarthatatlan módon meríti ki India amúgy is alacsony víztartalékait.
Az édesvíz egyre ritkább, az ökoszisztémák degradálódnak, a csapadékmintázatok kiszámíthatatlanabbá válnak.
A vízmegtartás a legfontosabb nemzetstratégiai, biztonságpolitikai és szuverenitásvédelmi kérdéssé vált.
A klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti
Ökológiai vízpótlás kezdődött az Ős-Sárvíz szedresi szakaszán, a holtágba 80 ezer köbméter vizet juttatnak a Nádor-csatornából.
Már több mint 600-an ajánlották fel területüket vízmegtartási célra az EM tájékoztatása szerint.
A Homokhátság szárazodása felgyorsult az utóbbi évtizedekben, amit jól mutat, hogy az elmúlt négy évben mindössze 644 nap nem minősült száraznak.
Az eddig egy jelentkező gazdálkodó által felajánlott legnagyobb terület 1139 hektáros.
Kritikusan alacsony szinten áll a hóban tárolt vízmennyiség a Duna és a Tisza vízgyűjtő területein.
Egyre erősödnek a hangok: égető szükség van az öntözésfejlesztés felgyorsítására és a vízvisszatartás megoldására.
Átfogó szakpolitikai javaslatcsomagot készített Magyarország vízbiztonságának garantálására az Egyensúly Intézet.
El kellene felejteni azt a régi és hibás berögződést, hogy Magyarország vízben gazdag ország.
Sokáig mindössze tudományos viták tárgya volt, mostanában viszont a saját bőrünkön tapasztalhatjuk a globális felmelegedés hatásait.
A gazdákkal közösen pörgetné fel a vállalat a regeneratív talajművelésre való átállást.
Óriási probléma az Alföld talajvízkészletének csökkenése és szintjének süllyedése.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
