Hazánkban lassan nélkülözhetetlen lesz a természetes, tájba illeszthető vízmegtartó megoldások használata, ezek azonban rendre csak a felszínre, a természetes felszíni mélyedésekre, csatornákra alapozva tartanák a kívánt helyen a vizet. Az aszálykezelésről szóló diskurzusokban a tudomány legtöbbször megáll a talajzónánál, a felszín alatti vizek pedig a legritkábban kerülnek szóba. Holott a felszín alatti tározótér egy hatalmas potenciális lehetőséget kínál számunkra a víz megőrzésére.
Szerintem nagyon jó kezdeményezések vannak Magyarországon a felszíni vízmegtartásra, minden irányból, tehát az egyének, a vízőrzők, a vízzel foglalkozó minden szervezet és a mezőgazdasági termelők részéről. De nem szabad elfelejteni a felszín alatti teret, mert hat
– hangsúlyozta Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus az Alapvetés podcast eheti műsorában. Mint mondta, a nemzetközi szinten már több helyen sikerrel alkalmazott, itthon azonban méltatlanul kevés figyelmet kapott módszer lényege az, hogy a rendelkezésre álló többletvizet nem hagyjuk csak úgy elszivárogni, elveszni, hanem céltudatosan, tervezett módon juttatjuk be a felszín alá azzal a céllal, ami éppen a legsürgetőbb azon a területen. Ez a cél ráadásul nemcsak az agrártermelés támogatása, hanem akár egy kiszáradó ökoszisztéma rehabilitációja is lehet.
Forradalmi javaslat született, így oldanák meg a magyar gazdák problémáját
De vajon milyen adottságok szükségesek ahhoz, hogy egy terület alkalmas legyen felszín alatti víztározásra? Mekkora beruházási igénye van egy ilyen rendszernek és mik lehetnek a kockázatok? És hogy juthatunk hozzá később a betárazott vízhez? Az Alapvetés podcast eheti műsorában e kérdések megválaszolásával nyit meg egy új világot Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus.
