Hazánkban lassan nélkülözhetetlen lesz a természetes, tájba illeszthető vízmegtartó megoldások használata, ezek azonban rendre csak a felszínre, a természetes felszíni mélyedésekre, csatornákra alapozva tartanák a kívánt helyen a vizet. Az aszálykezelésről szóló diskurzusokban a tudomány legtöbbször megáll a talajzónánál, a felszín alatti vizek pedig a legritkábban kerülnek szóba. Holott a felszín alatti tározótér egy hatalmas potenciális lehetőséget kínál számunkra a víz megőrzésére.
Szerintem nagyon jó kezdeményezések vannak Magyarországon a felszíni vízmegtartásra, minden irányból, tehát az egyének, a vízőrzők, a vízzel foglalkozó minden szervezet és a mezőgazdasági termelők részéről. De nem szabad elfelejteni a felszín alatti teret, mert hat
– hangsúlyozta Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus az Alapvetés podcast eheti műsorában. Mint mondta, a nemzetközi szinten már több helyen sikerrel alkalmazott, itthon azonban méltatlanul kevés figyelmet kapott módszer lényege az, hogy a rendelkezésre álló többletvizet nem hagyjuk csak úgy elszivárogni, elveszni, hanem céltudatosan, tervezett módon juttatjuk be a felszín alá azzal a céllal, ami éppen a legsürgetőbb azon a területen. Ez a cél ráadásul nemcsak az agrártermelés támogatása, hanem akár egy kiszáradó ökoszisztéma rehabilitációja is lehet.
De vajon milyen adottságok szükségesek ahhoz, hogy egy terület alkalmas legyen felszín alatti víztározásra? Mekkora beruházási igénye van egy ilyen rendszernek és mik lehetnek a kockázatok? És hogy juthatunk hozzá később a betárazott vízhez? Az Alapvetés podcast eheti műsorában e kérdések megválaszolásával nyit meg egy új világot Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus.












