A HungaroMet adatai szerint a hazai időjárás idén rendkívül aszályos, a kilencvennapos csapadékösszeg országosan 40–100 milliméterrel marad el a sokéves átlagtól. Míg az őszi vetésű növényeknek már nincs szükségük esőre, a kapásnövények egyre jobban megsínylik a szárazságot. A talaj 30–60 centiméteres rétege az ország nagy részén kritikusan száraz, így a nedvességtartalma a növények számára hasznosítható mennyiség harmadát sem éri el. A helyzet rövid távon tovább romlik, hiszen érdemi csapadék nem várható, a hőmérséklet pedig a napokban 33–38 Celsius-fokig is emelkedhet, ami tovább növeli az aszály kiterjedését és intenzitását - számolt be a Portfolio.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása alapján a felszín alatti vizek állapota is aggasztó. A talajvíz szintje az ország jelentős részén 2–6 méter mélyen húzódik, a Duna–Tisza köze magasabban fekvő részein azonban a hat métert is meghaladja a mélysége. A legrosszabb helyzetben a Homokhátság van, ahonnan a becslések szerint közel két köbkilométer víz hiányzik a sokéves átlaghoz képest. Mivel a talajvízszint süllyedése több évtizedes folyamat, a tényleges vízhiány ennek az értéknek akár a két-háromszorosa is lehet. A problémát a csökkenő csapadék és az egyre intenzívebb párolgás mellett a homokos talaj gyenge vízmegtartó képessége, valamint a mezőgazdasági és a nehezen ellenőrizhető magánkutakból történő vízkivételek együttesen okozzák.

A vízkészletek megcsappanása már nem csupán környezeti, hanem súlyos vízgazdálkodási és gazdasági probléma is. A tartós vízhiány közvetlenül rontja a terméshozamokat, és a természetes vizes élőhelyek, például a szikes tavak időszakos vagy tartós kiszáradásához vezet. Szélsőséges esetben a vízügyi hatóságnak joga van vízkorlátozásokat elrendelni a felszín alatti vízkészletek védelme érdekében. A jogszabályok világos sorrendet határoznak meg, így vízhiány esetén először a sport-, rekreációs és fürdési célú vízhasználatot korlátozzák, majd ezt követik a gazdasági, öntözési és természetvédelmi igények. A létfenntartáshoz szükséges ivóvízellátás, valamint a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási célok minden körülmények között elsőbbséget élveznek. Bár automatikus, országosan egységes határérték nincs a kerti kutak használatának betiltására, a hatóságok a helyi vízkészletek állapotát és az ivóvízellátás biztonságát egyedileg mérlegelve elrendelhetnek ilyen jellegű szigorításokat is.