MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
A duzzasztóművek hatékonyan emelik és tartják magasabban a vízszintet, mellyel lehetővé válik a vízkészletek helyben tartása, továbbá az öntözés megvalósítása olyan területeken, ahol a víz gyorsan vonulna le a területről. Ezeknek a létesítményeknek szintén szerepe van az energiatermelésben: a duzzasztókkal párhuzamosan vízlépcsők és vízerőművek hozhatóak létre, melyek megújuló energiaforrást biztosítanak. A duzzasztóművek ezek mellett javíthatják a hajózhatóságot is, hiszen kiegyenlítik a vízszintet és csökkentik a sekély szakaszok kialakulását. Az ilyen területeken bizonyos esetekben akár vizes élőhelyek is kialakulhatnak.
A csökkenő vízhozamok és az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt az Alföldön bizonyos esetekben felértékelődhet a duzzasztóművek szerepe. Hazánk felszíni vízkészleteinek 95%-a külföldi eredetű, ezáltal a vízgazdálkodás erősen kitett a határon túli viszonyoknak. Ennek értelmében különösen fontos a beérkező vízkészletek hatékony helyben tartása és hasznosítása. A duzzasztással létrehozott emelt vízterek képesek lehetnek a hozamcsökkenések mérséklésére, a felszín alatti vizek hatékonyabb utánpótlására és az öntözési igények kielégítésére.
A kedvező hatások mellett azonban a duzzasztás komoly problémákat is okozhat, leginkább hosszú távon. Az áramlás lassulása mellett további negatív hatás még a hordalék lerakódása, mely így főként a duzzasztómű felett található, ennek értelmében pedig a hordalék az alvízi szakaszról fog hiányozni. A jelenség miatt a folyók medrének mélyülése megy végbe, amely bizonyos esetekben a felszín alatti vízszint csökkenését, a talajvíz megcsapolódását is eredményezheti. A felhalmozódó üledék idővel pedig a duzzasztóban lévő víz minőségét, az élőhelyek ökológiai állapotát és sebezhetőségét, továbbá a tározók kapacitását is csökkenteni fogja. Ezek mellett érdemes külön a folyóvízi élőhelyek megszűnéséről is beszélni: sok őshonos élőlény mára eltűnt vagy visszaszorult, hiszen a duzzasztók fizikai akadályt jelentenek számukra.
A duzzasztóművek önmagukban nem tekinthetők jó vagy rossz megoldásnak, hatásuk erősen függ a helyi adottságoktól és a hasznosítás céljától. Ennek tekintetében a jövő vízgazdálkodásában a duzzasztók alkalmazását mindig komplex rendszerek elemeként, lokális és regionális szinten egyaránt érdemes vizsgálni.












