A berkenye egy dísznövény, de esztétikuma mellett termése is ehető és különleges ízű. Mivel remekül viseli a légköri szennyeződéseket, városba is bátran ültethető.
A berkenye jellemzői és felhasználása
A berkenye fajtától függően terméséből lekvár, likőr, pálinka vagy ecet készül, fája remekül megmunkálható, leveleiből pedig tea is készíthető. A berkenye roppant hosszú életű fa, a család több generációjának lesz kedves növénye, faluhelyen szokás gyermek születésekor is ültetni. Virágzására 10-15 évet kell várni, a fürtökben megjelenő fehér virágok körül rendszerint rózsabogarak keringenek. A berkenye magassága körülbelül 10-15 méter, lombkoronája fiatalon általában keskeny, később kiszélesedik, jellemzően ovális, vagy gömb alakú terebélyes formát vesz fel. Termése apró almácskára emlékeztető 2-3 cm-es bogyó, ami csak utóérlelés után fogyasztható, ezt tartsuk mindenképpen szem előtt!
A berkenyét luc- és jegenyefenyő csemete ültetvényeknél gyakran ültetik, mert igénytelen, megnő sovány, vagy száraz talajon is, gyorsan nő, elnyomja a magas, kórós vágásnövényzetet. Leveleiből főzött teáját csersavtartalma miatt bél- és gyomorbántalmakra alkalmazzák. A berkenye bogyóiból pálinkát, likőrt és ecetet készítenek, de a faiparnak is hasznos, hiszen fája jól megmunkálható, faragható, esztergálható és fényezhető. Lombja jó takarmány juhok és kecskék számára és az állatgyógyászatban is használják bogyóit, mégpedig kecske- és sertésorbánc ellen.
A klímaváltozás hatására nemcsak új fajtákra, hanem bizonyos esetekben új növényfajokra is szükség lehet.
A szeptemberrel beköszöntött az ősz, a kertben azonban még bőven akad tennivalónk.
Öt éve Svájcban elkezdtek egy a különleges kísérletet, melynek eredményeit most publikálták.
Idén is veterán korú, de kiváló állapotú traktorokat tekinthettek meg az érdeklődők a miskolci régiségvásáron.
Olyan fajok is elérhetővé váltak a magánszemélyek számára, amelyek tartása komoly szakértelmet, speciális körülményeket és jelentős természetvédelmi felelősséget igényel.
