Pénzeső és pályázati dömping: óriási lehetőséget kapott a magyar mezőgazdaság
A 2015-2017 közötti időszakban az uniós támogatások, az orosz embargó és a vidékfejlesztés kérdései foglalkoztatták a magyar mezőgazdaság szakembereit.
A 2015-2017 közötti időszakban az uniós támogatások, az orosz embargó és a vidékfejlesztés kérdései foglalkoztatták a magyar mezőgazdaság szakembereit.
Itt az ukrán válasz a lengyel-magyar-szlovák-cseh-román-bolgár gabonabehozatali tilalomra.
Jó hír nem csak a lengyeleknek, de az egész európai almaágazatnak: április 1. és június 30. között Belarusz ismét fogadhat almát.
Vlagyimir Putyin döntése szerint jövő év végéig marad a 2014-ben bevezetett élelmiszer-embargó.
Megállapodás született az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról.
Hivatalossá vált a döntés.
Ez a lépés rengeteg élelmiszert érinthet az EU-ban.
Szinte leállt az egyiptomi almaexport, senki nem tudja, mi áll a háttérben.
Enyhítenék a piacon tapasztalható feszültségeket.
Szerbia is felkerült a belarusz tiltólistára.
Őrült nagy a termelésbűvölés Oroszországban, de nagy árat fizettek érte.
A sertéspestis megfékezése érdekében.
Termelni egyre jobban tudnak, de a genetika alapok még hiányoznak hozzá.
Nemcsak egy szezonális árhullámzásról van szó.
9 milliárd eurós a tavalyi agrárexport.
Az agrártárca sikeresnek ítéli a sertésstratégiát, ám a számok nem túl jók.
Az embargó ellenére nőtt az agrárexport.
Eddig állategészségügyi tiltás volt. Mostantól kormányszintű is.
A belsőségek és más állati termékek mellett.
Fazekas Sándor szerint továbbra is erős KAP-ot akarunk.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A gazdasági helyzet, a fogyasztói tudatosság növekedése és az egészséges életmód iránti igény együttesen formálják át a húsfogyasztási szokásokat Magyarországon.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.