A 2015-2017 közötti időszakban az uniós támogatások, az orosz embargó és a vidékfejlesztés kérdései foglalkoztatták a magyar mezőgazdaság szakembereit.
Itt az ukrán válasz a lengyel-magyar-szlovák-cseh-román-bolgár gabonabehozatali tilalomra.
Jó hír nem csak a lengyeleknek, de az egész európai almaágazatnak: április 1. és június 30. között Belarusz ismét fogadhat almát.
Vlagyimir Putyin döntése szerint jövő év végéig marad a 2014-ben bevezetett élelmiszer-embargó.
Megállapodás született az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról.
-20220430.jpg)
Hivatalossá vált a döntés.
Ez a lépés rengeteg élelmiszert érinthet az EU-ban.
Szinte leállt az egyiptomi almaexport, senki nem tudja, mi áll a háttérben.
Enyhítenék a piacon tapasztalható feszültségeket.
Szerbia is felkerült a belarusz tiltólistára.
Őrült nagy a termelésbűvölés Oroszországban, de nagy árat fizettek érte.
A sertéspestis megfékezése érdekében.
Termelni egyre jobban tudnak, de a genetika alapok még hiányoznak hozzá.
Nemcsak egy szezonális árhullámzásról van szó.
9 milliárd eurós a tavalyi agrárexport.
Az agrártárca sikeresnek ítéli a sertésstratégiát, ám a számok nem túl jók.
Az embargó ellenére nőtt az agrárexport.
Eddig állategészségügyi tiltás volt. Mostantól kormányszintű is.
A belsőségek és más állati termékek mellett.
Fazekas Sándor szerint továbbra is erős KAP-ot akarunk.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
