A három fő olajos magból - napraforgóból, repcéből és szójából - a 2018/19-es gazdasági évben csaknem 17 millió tonna termést remélnek Oroszországban, 7,3 százalékkal többet, mint az előző szezonban. A napraforgó vetésterülete változatlan, de az időjárási feltételek kedvezően alakulhatnak idén, ami egy 11,6 millió tonnás termést vetít előre. A repceterületek 5,7 százalékos és a szójaterüketek 7,5 százalékos bővülése szintén pozitív elmozdulást hozhat a termés mennyiségét illetően. Így szójából összejöhet akár a 4 millió tonnás termés is - ami már az ukrán összterméshez mérhető -, repcéből pedig mintegy másfél millió tonnát várnak. Olajos magokból 34 százalékkal többet exportálhatnak a futó gazdasági évben, a fő célország Kína.

MTI Fotó: Mészáros János

Már nem egynövényes szektor

Míg 2000-ben az olajosmagvúak vetésterületét 88 százaklékban a napraforgó uralta, tavaly az aránya már csak 66 százalék volt. A diverzikáció okai, hogy növekszik a belső és a külpiacokon is az igény a magas fehérjetartalmú növények iránt, valamint nőtt az olajütők kapacitása is. Az utóbbi időben olyan piaci réseket megcélzó kiskultúrák termesztésébe is belefogtak, mint az olajlen, a sárgarepce (Camelina sativa) vagy a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius). 2016-ban ezek összterülete elérte az 1,3 millió hektárt. Tavaly csökkent a kereslet irántuk, így a vetésterületük 900 ezer hektárra csökkent. Az olajos magvúak által elfoglalt terület azonban várhatóan nőni fog, mivel a Szovjetunió szétesését követő gazdasági összeomlás után 2010 óta folyamatosan bővül az újra termelésbe vont földterület.

Az orosz olajosmag szektor pillanatnyilag erősen függ az importált vetőmagtól. 2016-ban a GM-mentes szójavetőmag 21,6 százaléka, a tavaszi repce 30 százaléka, az őszi repce 49,7 százaléka és napraforgó vetőmagjának 53,6 százaléka érkezett a határokon túlról. Ez egyben üzleti lehetőséget is jelent az európai vetőmag-forgalmazók számára, hiszen a genetikai alapok behozatalát nem tiltja az orosz embargó (ez igaz a tenyészállatokra is).