Drámai mértékben, közel felére csökkent a hazai méhállomány az idei télen. A szokásos 1,2 millió helyett mindössze 600-700 ezer méhcsaláddal kezdik meg a szezont a magyar méhészek. A globális jelenség hátterében szakértők elsősorban a varroa atka elleni védekezés hiányosságait látják. A veszteségek főként a mellékállású és hobbiméhészeket érintették, míg a főállású gazdák hatékonyabban tudták megvédeni állományaikat.

Az áprilisi fagyok további csapást mértek az ágazatra. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter az InfoRádióban elmondta, hogy a méztermelés szempontjából kulcsfontosságú Bács-Kiskun vármegyében helyenként mínusz 5-7 Celsius-fokot is mértek. A hideg különösen az akácosokat sújtotta, amelyek rendkívül érzékenyek a tavaszi fagyokra.

A középhegységekben, völgyekben szinte végig elfagyott az akác, csak a dombtetőkön maradtak meg a virágbimbók, illetve két áprilisi éjszaka a Duna-Tisza közén is jelentős károkat okozott a nagy hideg

- részletezte Bross Péter. Hozzátette, hogy a hazai akácerdők mintegy kétharmadát érintette a fagykár, a fák többségének virágzata koromfeketévé vált. A fagy miatt kialakuló másodvirágzás általában jelentősen alacsonyabb mézhozamot eredményez. Az akác május közepétől kezd virágozni, az idei termés mennyisége nagymértékben függ a következő hetek időjárásától. A szakemberek szerint a téli csapadékhiány is évek óta problémát jelent, különösen a fás szárú méhlegelők - hárs, szelídgesztenye, akác - esetében.

Magyarország méhészeti nagyhatalomnak számít, átlagos évben mintegy 30 ezer tonna mézet állítanak elő a hazai termelők, amelynek kétharmadát exportálják. A kivitel közel 90 százalékát Olaszország, Németország és Franciaország vásárolja fel. Bross Péter megnyugtatott: a belföldi akácmézellátás nincs veszélyben, bár exportra idén várhatóan kevesebb jut majd.

A hazai méhészek helyzetét tovább nehezíti a nemzetközi verseny. Az európai piacra vám nélkül érkező ukrán és mindössze 17 százalékos vámmal terhelt kínai méz áraival képtelenek versenyezni a magyar termelők.

Kilogrammonként másfél eurós áron szállítják Európába a kínai mézet, melynek ára tavaly további öt százalékkal csökkent a 2023-as évhez képest, ilyen árszinten pedig nem tudnak termelni az európai méhészek

- magyarázta az egyesület elnöke. A piaci nyomás hatására egyre többen kényszerülnek arra, hogy másodállásban folytassák a méhészkedést.

Egyre több a másodállású, hétvégi méhész, mert ha nem tesznek így, megélhetési problémáik lennének

- fogalmazott Bross Péter. Több főállású méhész pedig teljesen felhagy a tevékenységgel, amit elsősorban értékesítési nehézségekkel indokolnak.

A mézet mindig el lehet adni, viszont sajnos egyre gyakrabban olyan árszinten, amely nem hoz pozitív bevételt a méhészeknek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az elmúlt télen Európa-szerte megfeleződött a méhállomány. A hazai méhállomány drasztikus csökkenése összetett jelenség, amelyben "a környezet folyamatos romlásának is köze van

- összegezte a problémákat az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.