Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) szerdai közleménye szerint Magyarország tíz év után először jelentett kéknyelv-betegség kitörést. A Reuters hírügynökség a WOAH információira hivatkozva arról számolt be, hogy a járványt 15 szarvasmarhánál észlelték egy 303 egyedből álló állományban Somogy megyében, az ország délnyugati részén.
A kéknyelv-betegség előző magyarországi kitörését legutóbb 2015 decemberében jegyezték fel - közölte a WOAH a Reuters beszámolója szerint, amit a Portfolio vett észre.
A kéknyelv-betegség (Bluetongue) egy rovarok által terjesztett vírusos megbetegedés, amely elsősorban a kérődző állatokat - juhokat, szarvasmarhákat és kecskéket - érinti. A kórokozót Culicoides szúnyogok (törpeszúnyogok) terjesztik, közvetlen állatok közötti kontaktussal nem adódik át.
Bár az emberre nem jelent veszélyt, a juhokban súlyos megbetegedést és elhullást okozhat, míg szarvasmarhákban általában enyhébb lefolyású, gyakran tünetmentes fertőzést eredményez.
A vírusnak több mint húsz szerotípusa létezik, és az egyik ellen kialakult immunitás nem nyújt védelmet a másikkal szemben. Ezért a védekezés leghatékonyabb módja a célzott, szerotípus-specifikus vakcinázás és a vektorok elleni védelem.
Az elmúlt időszakban Európában különböző szerotípusok terjedtek el: északnyugaton a BTV-3, míg Dél- és Közép-Európában a BTV-8 és BTV-4 is jelen volt. 2024 őszén Hollandiában azonosították először a BTV-12 szerotípust. Az Európai Unióban 2025 februárjában jelentek meg az első BTV-3 elleni engedélyezett vakcinák, bár egyes tagállamok már 2024-től vészhelyzeti engedéllyel használtak ilyen oltóanyagokat.
Terjed a kéknyelv-betegség: újabb országban bukkant fel a rettegett kór
A Magyarországgal szomszédos országokban is megjelent a betegség: Ausztriában 2024 szeptemberében jelentették az első BTV-3 esetet, Szlovéniában 2025 februárjában a BTV-4, majd júliusban a BTV-8 szerotípust azonosították. Horvátországban 2025 nyarán igazolták a BTV-8 jelenlétét, míg Szerbiában 2025 júliusában két juhállományban erősítették meg a kéknyelv-betegséget.
Németországban 2024 tavaszától tömegesen szaporodtak a BTV-3 kitörések, ami a hatóságokat sürgősségi vakcinaengedélyezésre késztette. Franciaország 2024 augusztusától jelentősen növelte vakcina-készleteit a terjedés fékezése érdekében.
Magyarország 2025 nyaráig kéknyelv-mentes státuszban volt, de az importból érkező állatok és a szomszédos országok esetei miatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) frissítette az állatmozgatási feltételeket. Július 8-tól bizonyos feltételek mellett - például teljes oltottság és indulás előtti negatív PCR-teszt esetén - engedélyezi a fogékony fajok beszállítását a korlátozás alá eső területekről is.
