A tudatosabbá váló táplálkozás eredményeként az elmúlt tíz évben hazánkban is nőtt a mézfogyasztás.
A méz az egyik legtermészetesebb étel, amely naponta fogyasztva a leghatékonyabb.
Nagy István agrárminiszter szerint a világ szegényebb lesz méhek nélkül, sőt, el is pusztul.
Kiváló minőségű mézet termelnek a magyar méhészek, mégsem kell a hazai fogyasztóknak.
Beporzási támogatással és az Európai Unióban csak nálunk elindított méh állatjóléti támogatással bővítik a hagyományos, más országokban is elérhető méhészeti támogatási rendszer.
Az Európai Gazdák szervezete megelégelte a hamis importtermékek beáramlását az EU-ba.
A Magyar Értéktárba a zselici hársméz is bekerült, amely egy különleges fajtaméz, amit a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben termelnek.
Az EU piacait elárasztotta az olcsó kínai szirupos méz, amiből tavaly 67 ezer tonna érkezett az EU-ba.
A harmadik országokból származó mézek 48 százaléka hamisítvány és ezek a méznek titulált termékek eljutnak a fogyasztókig.
A méhpopuláció nem tud lépést tartani az emberiség növekedésével, sürgősen cselekedni kell.
A nemzetközi piacokon visszaesett a magyar méz iránti kereslet, mindent visz az ukrán és kínai áru.
Kínában és Indiában a legrosszabb a helyzet, Magyarországon szerencsére lényegesen kisebb botrányok jellemzőek.
A méhészkedés nem csak gazdasági tevékenység, a fő célja ugyanis a beporzás – mondta Nagy István agrárminiszter.
Több hazai ágazati szervezet nyílt levélben fordult Ursula von der Leyenhez az ukrán gabonaügy miatt.
Magyarország nemzeti hatáskörben meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat.
Nagy István: a magyar mezőgazdaságnak reagálnia kell a megváltozó külső körülményekre.
Idén a Virágbéke Méhészet hársméze és málnavirágméze érdemelt Great Taste Awards csillagokat.
Egyre nagyobb az elkeseredettség a magyar méhészek körében, sokan gondolkodnak a tevékenység abbahagyásán.
Óriási értékesítési problémát jelent a magyar méhészek számára az EU-n kívüli, harmadik országokból származó, sokszor kétes eredetű méz által okozott tisztességtelen piaci verseny.
Komoly problémát jelent Magyarországon a nagy mennyiségű, vámmentes, Ukrajnán keresztül beáramló vegyes méz és a kínai rizsszirupból előállított akácméz.
Az elmúlt években egyre nehezebb úgy megtermelni és értékesíteni a búzát, hogy abból a gazdaság számára érdemi nyereség maradjon.
Oltott vagy gyökérnemes gyümölcsfát válasszunk? Nem mindegy, mit ültetünk a kertbe.
A Tej Terméktanács szerint a következő 6-9 hónapban nem várható érdemi javulás az ágazat helyzetében.
Jelenleg is zajlik a következő ciklusra (2028–2034) tervezett KAP források felhasználási feltételeinek vitája Luxemburgban.
A szilvabarack, szedermálna és josta olyan növények, amelyek több faj előnyeit egyesítik.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.
