Így élik túl a mézválságot ezen a somogyi tanyán: az év méze is az övék
Túl lehet élni a mézválságot? Ezen a somogyi tanyán igen, az év méze is az övék
Túl lehet élni a mézválságot? Ezen a somogyi tanyán igen, az év méze is az övék
A Magyar Államkincstár első körben több mint 3000 méhész számára kezdi meg a kifizetést.
Oda kell figyelni, mert egyáltalán nem mindegy, miből mennyit eszünk a karácsonyi időszakban.
A termelési ár feléért veszik át a mézet, emiatt az európai méhészek kétharmada feladhatja.
Magyar kezdeményezésre kötelező lesz százalékosan feltüntetni a mézek származását az EU-ban.
A tudatosabbá váló táplálkozás eredményeként az elmúlt tíz évben hazánkban is nőtt a mézfogyasztás.
A méz az egyik legtermészetesebb étel, amely naponta fogyasztva a leghatékonyabb.
Nagy István agrárminiszter szerint a világ szegényebb lesz méhek nélkül, sőt, el is pusztul.
Kiváló minőségű mézet termelnek a magyar méhészek, mégsem kell a hazai fogyasztóknak.
Beporzási támogatással és az Európai Unióban csak nálunk elindított méh állatjóléti támogatással bővítik a hagyományos, más országokban is elérhető méhészeti támogatási rendszer.
Az Európai Gazdák szervezete megelégelte a hamis importtermékek beáramlását az EU-ba.
A Magyar Értéktárba a zselici hársméz is bekerült, amely egy különleges fajtaméz, amit a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben termelnek.
Az EU piacait elárasztotta az olcsó kínai szirupos méz, amiből tavaly 67 ezer tonna érkezett az EU-ba.
A harmadik országokból származó mézek 48 százaléka hamisítvány és ezek a méznek titulált termékek eljutnak a fogyasztókig.
A méhpopuláció nem tud lépést tartani az emberiség növekedésével, sürgősen cselekedni kell.
A nemzetközi piacokon visszaesett a magyar méz iránti kereslet, mindent visz az ukrán és kínai áru.
Kínában és Indiában a legrosszabb a helyzet, Magyarországon szerencsére lényegesen kisebb botrányok jellemzőek.
A méhészkedés nem csak gazdasági tevékenység, a fő célja ugyanis a beporzás – mondta Nagy István agrárminiszter.
Több hazai ágazati szervezet nyílt levélben fordult Ursula von der Leyenhez az ukrán gabonaügy miatt.
Magyarország nemzeti hatáskörben meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.