Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Regisztráljon most még EARLY BIRD áron!
Közepes évet tudhatnak maguk mögött a magyar méhészek, a repcén 10-20 kilogramm, az akácon 20-25 kilogramm volt jellemző méhcsaládonként. Bizakodva várják a tavaszt, de a helyzetüket nehezíti, hogy a hosszú és meleg ősz során sok élelmet fogyasztottak a méhek. Emiatt száz méhcsalád esetén átlagosan 1,8 tonna mézet kell a kaptárakban hagyniuk, hogy biztonságosan átteleljenek a rovarok.
A méhészeknek egyre több munkát kell fektetniük a termékük eladásába, ugyanis a Kínából, Törökországból és Ukrajnából tonnaszámra, dömpingáron érkező, silány minőségű, sokszor cukorszirup alapú mézek miatt óriási a túlkínálat az egész EU-ban. A magyar termelőktől a legnagyobb kereslettel rendelkező, jó minőségű vegyes virágmézet is legfeljebb 500-600 forintért veszik át, holott az előállítási költsége ennek a két-háromszorosa. Az ukrajnai, ellenőrizetlen összetételű vegyes virágméznek ugyanakkor 300 forintért vásárolható meg kilója. Mivel nem éri meg a felvásárlóknak értékesíteni, sokan a termelői piacokra mennek, ahol a túlkínálat miatt egymás alá licitálnak, így szintén veszteséget termelnek. A probléma az EU összes méztermelő nemzetét érinti.
A Tehetsz méh többet! program méhészei szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az Európai Unióban nem ellenőrzik szigorúan a forgalomba kerülő mézeket, ezért a vásárlók tudtukon kívül silány minőségű, hamis termékeket is vásárolhatnak, amelyek pozitív élettani hatásai meg sem közelítik a valódi mézekét. A súlyos helyzetet jól mutatja, hogy a termelők szerint a magyar méhészetek nem képesek annyi mézet előállítani, amennyi ki tudná szolgálni az európai exportot, mégis tonnaszámra állnak a kiváló mézek a magyar méhészek hordóiban. Meglátásuk szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha kisöpörnék a hamisítványokat a piacról, és csak jó minőségű, ellenőrzött termékek kerülhetnének forgalomba méz megnevezéssel.
A fogyasztóknak azt tanácsolják, ha biztosan valódi mézet szeretnének vásárolni, a sokszor olcsóbb, de kétes minőségű külföldi mézek helyett részesítsék előnyben a magyar termelői termékeket.
A méhészekkel együtt bukhat az élelmiszeripar
Az európai gazdálkodók legerősebb érdekcsoportja, a Copa-Cogeca jelentése szerint 2030-ra 5 millió méhcsalád fog elpusztulni, és a méhészek kétharmada kénytelen lesz más megélhetést keresni. Ahogy Vida József, a Tehetsz méh többet! program ötletadója fogalmazott,
a Tehetsz méh többet! program méhészei kilátástalannak tartják a helyzetet, elképzelhető, hogy néhány év múlva hobbiméhészekre redukálódik az ágazat. Pedig a mezőgazdasági és ökoterületek beporzása egyre inkább a méhészektől függ. A rovarok pusztulása az egészséges élelmiszerek, például a gyümölcsök és zöldségek hozamának csökkenésével, és ezáltal a megbetegedések számának növekedésével is jár.
A beporzók ugyanis pótolhatatlan szerepet töltenek be a mezőgazdaságban és az ökoszisztémában, számítások szerint világszinten több mint 200 milliárd dollárra tehető évente a munkájuk értéke. Az élelmiszeriparban feldolgozott növények háromnegyede beporzást igényel, de az állományuk az elmúlt évtizedekben világszerte tömeges pusztulásnak indult. Hosszú távon a kihalásuk jelenleg elképzelhetetlen globális élelmezési és egészségügyi katasztrófával fenyeget. A Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézetének tanulmánya szerint a beporzók globális pusztulása már jelenleg is évente mintegy ötszázezer korai halálesetet okoz, mivel csökken az egészséges, széles körben elérhető és megfizethető ételek kínálata.